Egyre súlyosbódó a háziorvos-helyzet

A betöltetlen praxisok száma meghaladja a 760-at, és több mint 700 településen nincs állandó háziorvos, csak helyettesítéssel működik az alapellátás. Az elemzés bemutatja, mely térségek a leginkább érintettek, és miért vált tartóssá az orvoshiány.

Miért romlik folyamatosan a háziorvosi ellátás helyzete?

A GKI elemzése szerint a háziorvosi kar elöregedése és az utánpótlás hiánya áll a folyamat középpontjában. A népesség ugyan csökkent, de az idős lakosság arányának növekedése miatt az alapellátás terhelése jelentősen emelkedett. A finanszírozás sem tudott lépést tartani a növekvő igényekkel, a praxisközösségekhez kötött béremelések pedig sok településen nem jelentettek valódi megoldást.

Hol a legsúlyosabb a probléma?

A betöltetlen praxisok elsősorban az Alföld délkeleti térségeiben és a Közép-Dunántúlon koncentrálódnak, de a határ menti települések is különösen érintettek. A helyzet ráadásul tartós: a betöltetlen praxisok 90%-a már több mint egy éve üres, 37%-uk pedig öt évnél is régebb óta vár orvosra. A gyermekellátásban még súlyosabb a hiány, ahol több mint 800 településen nincs betöltött gyermekorvosi praxis.

Milyen következményekkel járhat mindez?

A GKI szerint egyre kevesebb háziorvosnak kell egyre több beteget ellátnia, miközben a helyettesítési rendszer és a jelenlegi ösztönzők nem jelentenek hosszú távú megoldást. Az alapellátás minőségének fenntartása egyre nehezebb, és a háziorvosi kar elöregedése miatt a kilátások sem kedvezőek, ezért az utánpótlás biztosítása és a finanszírozási rendszer felülvizsgálata elkerülhetetlen.