Gazdaság / HR
Állatjóléti fordulatot sürget az EU új állattenyésztési stratégiája
Az Európai Bizottság bemutatta új állattenyésztési stratégiáját, amelynek célja, hogy az ágazat ellenállóbbá váljon a válságokkal szemben, javuljon versenyképessége, miközben fenntarthatóbb működésre áll át. Az állatvédő szervezet Humane World for Animals szerint ugyan kedvező, hogy a dokumentum kiemelten foglalkozik az állatjóléttel, a valódi változáshoz ennél többre lesz szükség.
A szervezet úgy véli, nem elegendő a jelenlegi intenzív állattartási rendszerek finomhangolása: az uniós stratégiának olyan átalakulást kell támogatnia, amely egyszerre javítja a haszonállatok életkörülményeit és csökkenti az állattenyésztés környezeti terheit.
Joanna Swabe, a Humane World for Animals Europe közpolitikai igazgatója szerint a stratégia sikerét nem az ígéretek, hanem a konkrét intézkedések döntik el. Ennek egyik alapfeltétele a ketreces állattartás fokozatos megszüntetése, valamint az, hogy a gazdálkodók megfelelő pénzügyi és szakmai támogatást kapjanak az állatbarátabb termelési rendszerekre való átálláshoz.
A Bizottság tervei szerint 2026 végéig benyújtják a tojótyúkok és a húscsirkék állatjóléti szabályainak átfogó felülvizsgálatát. A javaslat várhatóan magában foglalja a ketreces tartás kivezetését, a hím naposcsibék rutinszerű leölésének megszüntetését, a gazdaságokban alkalmazható állatjóléti mutatók bevezetését, valamint azt is, hogy az importált állati termékeknek is meg kell felelniük az uniós előírásoknak. A sertéstartás szabályainak felülvizsgálata 2027-ben következhet, amelynek része lehet a kocák egyedi férőhelyeinek kiváltása csoportos tartási rendszerekkel.
Az állatvédő szervezet szerint az átállás csak akkor lehet sikeres, ha az EU agrártámogatási rendszere és egyéb pénzügyi eszközei érdemben segítik a gazdaságokat az új infrastruktúra kiépítésében. Üdvözölték, hogy a Bizottság külön finanszírozási eszköz létrehozását is mérlegeli a beruházások támogatására.
Fontos szempontnak tartják azt is, hogy az uniós termelők ne kerüljenek versenyhátrányba az átállás miatt. Ehhez egységesebb szabályozásra van szükség a tagállamok között, valamint arra, hogy az EU-n kívülről érkező állati termékek is ugyanazokat az állatjóléti követelményeket teljesítsék. Ez egyszerre védené az európai gazdákat és biztosítaná a fogyasztók számára az egységes minőségi elvárásokat.
A szervezet szerint a fenntarthatóbb állattenyésztéshez ugyanakkor nemcsak az állatsűrűség csökkentésére van szükség, hanem arra is, hogy összességében kevesebb állatot tartsanak élelmiszer-termelési célból, miközben nagyobb szerepet kapnak a növényi alapú étrendek. Ezzel összhangban az Európai Bizottság egy külön cselekvési tervet is elfogadott az uniós fehérjerendszer megerősítésére, amely a növényi fehérjék termelésének bővítését és diverzifikálását célozza.
Forrás: Euroreporter