Lengyelország lett a bevándorlás új európai központja

Az OECD adatai alapján készült elemzés a külföldi állampolgárok számára kiadott hosszú távú tartózkodási engedélyek számának változását vizsgálta. A rangsor élén Lengyelország áll, amely messze a legnagyobb növekedést érte el az OECD-tagállamok között. Az országot Litvánia követi 97 százalékos emelkedéssel, míg Mexikó 79 százalékos növekedéssel a harmadik helyre került.

A legnagyobb növekedést felmutató országok listája:

1. Lengyelország – 129%
2. Litvánia – 97%
3. Mexikó – 79%
4. Spanyolország – 50%
5. Costa Rica – 49%
6. Írország – 48%
7. Kanada – 42%
8. Új-Zéland – 39%
9. Izland – 38%
10. Egyesült Államok – 38%

Az OECD átlagában a tartós bevándorlás 13 százalékkal emelkedett az elmúlt öt évben.

A szakértők szerint Lengyelország kiemelkedő eredménye mögött az ország erős munkaerőpiaca, a növekvő bérek és a gyors gazdasági fejlődés áll. Az egykor elsősorban kivándorlókat kibocsátó ország mára Európa egyik legfontosabb célpontjává vált a külföldi munkavállalók számára.

Már nem csak a hagyományos célországok vonzzák a bevándorlókat

Az adatok egyik legfontosabb tanulsága, hogy a bevándorlás növekedése egyre kevésbé koncentrálódik a klasszikus célországokra.

Bár Kanada, az Egyesült Államok vagy Ausztrália továbbra is népszerű célpontok, a leggyorsabb növekedés több kisebb vagy korábban kevésbé jelentős célországban következett be. Ez arra utal, hogy a nemzetközi munkavállalók egyre inkább a gazdasági lehetőségeket és a munkaerőhiányt követik, nem pedig kizárólag a hagyományos migrációs útvonalakat.

Spanyolország, Portugália és Írország mellett Japánban is jelentős emelkedést regisztráltak, ami különösen figyelemre méltó egy olyan ország esetében, amely hosszú ideig rendkívül visszafogott bevándorlási politikát folytatott.

Több országban csökkent a bevándorlás

Nem minden OECD-tagállamban nőtt a tartós bevándorlás az elmúlt években. Több országban jelentős visszaesést mértek, ami részben a korábbi kiugró migrációs hullámok lecsengésével, részben pedig a szigorodó bevándorlási szabályokkal és a változó gazdasági körülményekkel magyarázható.

A legnagyobb csökkenést Kolumbia mutatta, ahol a tartós bevándorlás 73 százalékkal esett vissza, miután a venezuelai migrációs hullám 2019 körül érte el csúcspontját. Jelentős visszaesést regisztráltak Lettországban (-59%), Csehországban (-36%), Svédországban (-24%) és Norvégiában (-23%) is.

A visegrádi régióban Magyarország is azok közé az országok közé tartozik, ahol nem következett be a bevándorlás látványos bővülése a vizsgált időszakban. Miközben az ország az elmúlt években egyre több külföldi munkavállalót fogadott – elsősorban a munkaerőhiány enyhítése érdekében –, a tartós bevándorlás növekedése elmaradt a régió több országában tapasztalt ütemtől. A magyar bevándorlási politika ugyanakkor kettős folyamatot mutat: miközben a kormányzat politikailag továbbra is szigorú ellenőrzést és korlátozást hangsúlyoz, a gazdaság bizonyos ágazatai egyre nagyobb mértékben támaszkodnak külföldi munkaerőre.

A demográfiai kihívások is alakítják a trendeket

A szakértők szerint a bevándorlás szerepe a következő évtizedekben tovább nőhet, mivel számos fejlett ország népessége öregszik, a munkaerőpiac pedig egyre több külföldi munkavállalóra szorul.

A mostani adatok azt mutatják, hogy a nemzetközi migráció térképe folyamatosan átalakul: miközben a hagyományos célországok továbbra is meghatározóak maradnak, egyre több közép- és kelet-európai, valamint latin-amerikai ország válik vonzó célponttá a tartós letelepedést tervező bevándorlók számára.