Ezekre a világgazdasági kockázatokra kell figyelni 2026 második felében

A gazdaságkutató intézet friss elemzése szerint az év második felének kilátásai egy egymásra épülő dominósorhoz hasonlíthatók. Ha az amerikai–iráni megállapodás fennmarad, az kedvező irányba mozdíthatja el a világgazdaságot, ellenkező esetben azonban a kockázatok gyorsan felerősödhetnek.

Ryan Sweet, az Oxford Economics vezető globális közgazdásza úgy fogalmazott: a megállapodás tartóssága dönti el, hogy a világgazdaság az energiaárak csökkenéséből profitálva mérséklődő inflációval számolhat-e, vagy újabb olajsokkot kell elszenvednie. Az elemző szerint ez az a „kulcsdominó”, amely meghatározza, hogy a többi gazdasági kockázat erősödik vagy éppen enyhül.

Az olajárakon múlhat a világgazdaság lendülete

Az Oxford Economics arra számít, hogy a világgazdaság az év második felében gyorsulhat. Előrejelzésük szerint az évesített növekedési ütem elérheti a 3,1 százalékot, szemben az első félévre becsült 1,6 százalékkal. A javulás fő motorja az olajárak mérséklődése lehet, amely növelheti a háztartások elkölthető jövedelmét.

Sweet ugyanakkor hangsúlyozza: annak esélyét, hogy a békemegállapodás hosszú távon is fennmaradjon, legfeljebb ötven százalékra teszi.

Ha a fegyverszünet tartós marad, az Oxford Economics szerint a Brent típusú nyersolaj hordónkénti átlagára a 70 dollár körüli sávban alakulhat. Ez mérsékelheti az inflációt, javíthatja a feltörekvő gazdaságok pénzügyi helyzetét, és kedvezően hathat a technológiai vállalatok értékeltségére is.

Amennyiben azonban a megállapodás összeomlik, annak következményei messze túlmutathatnak az energiapiacon.

Egy újabb közel-keleti konfliktus az egész világgazdaságot megrázhatja

Szerdára virradóra az amerikai hadsereg csapásokat mért Iránra, miután Washington szerint Teherán három hajót támadott meg a Hormuzi-szorosban. Irán válaszul Bahrein és Kuvait ellen hajtott végre támadásokat. Az újabb összecsapások ismét megkérdőjelezték a háborút lezáró ideiglenes megállapodás életképességét.

Bár a felek korábban is követtek el hasonló támadásokat a törékeny tűzszünet idején, egyik ország sem jelezte, hogy feladná a tárgyalásokat.

A piacok azonban azonnal reagáltak: a Brent olaj ára szerda reggel több mint hat százalékkal emelkedett, és ismét 78 dollár fölé került hordónként.

Sweet szerint egy esetleges békekudarc nemcsak az olajárakat emelné meg. Az ellátási láncok sérülékenyebbé válhatnak Ázsiában, szigorúbb monetáris politikára kényszerülhetnek a jegybankok, romolhatnak a finanszírozási feltételek, és még az amerikai félidős, illetve az izraeli parlamenti választások kimenetelére is hatással lehetnek az események.

Akár húszdolláros különbség is lehet az olajárban

Az Oxford Economics előrejelzésével ugyanakkor több elemzőház sem ért egyet.

A Morgan Stanley májusban közzétett prognózisa szerint az év végére ismét 90 dollár közelébe emelkedhet a Brent olaj ára. Ez mintegy húszdolláros eltérést jelent az Oxford Economics várakozásához képest, jól mutatva, hogy ugyanarra a békefolyamatra egészen eltérő forgatókönyveket építenek.

A Világbank még ennél is óvatosabb. Előrejelzése szerint a Brent idei átlagára 94 dollár körül alakulhat, miközben arra számít, hogy 2026-ban a globális GDP-növekedés 2,5 százalékra lassul.

Sweet szerint a megállapodás életképességét elsősorban a Hormuzi-szoros hajóforgalmából lehet majd megítélni. Az egyezség alapján harminc napon belül teljesen helyre kellene állnia az áthaladó forgalomnak, így július közepe tekinthető az első komoly próbatételnek.

Ha addigra a háború előtti forgalom legalább háromnegyede visszatér, az erősítheti a bizalmat a megállapodás tartósságában. Ennek elmaradása ennek éppen az ellenkezőjére utalhat.

Az elemzők egy másik fontos jelzésre is figyelnek: arra, hogy Irán hivatalosan hivatkozik-e a megállapodás Libanonra vonatkozó záradékára az izraeli támadások miatt, illetve hogy válasza katonai vagy csupán diplomáciai jellegű lesz.

A kereskedelmi konfliktusok sem csillapodnak

Július 24-én lejárnak az Egyesült Államok úgynevezett 122-es szakasz szerinti vámjai, Washington azonban már előkészítette az új, a 301-es szakasz alapján bevezetendő vámintézkedéseket.

Az Oxford Economics szerint ezek hatására július végétől ismét emelkedhet az amerikai átlagos vámteher, miközben az amerikai kormány havi 25–30 milliárd dolláros vámbevételt szeretne fenntartani.

Európa szintén keményebb hangnemet üt meg Kínával szemben. Az Európai Bizottság jelenleg több mint ötven kereskedelemvédelmi vizsgálatot folytat kínai vállalatokkal kapcsolatban, míg egy évvel korábban még csupán tizenhét ilyen eljárás volt folyamatban. Emellett szeptemberre egy átfogó gazdaságbiztonsági stratégia bemutatását is tervezi.

Az AI-láz újabb pénzügyi kockázatokat hordoz

Az idei tőzsdei ralit nagyrészt a mesterséges intelligenciával kapcsolatos várakozások hajtották, az Oxford Economics szerint azonban ez a fellendülés is sérülékeny.

Az amerikai AI-ipar jelentős mértékben támaszkodik az Északkelet- és Délkelet-Ázsiából érkező félvezetőkre és más hardvereszközökre. Ezek az országok különösen érzékenyek lennének arra, ha a Hormuzi-szorosban újabb fennakadások zavarnák meg a nyersanyagok szállítását.

A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) arra is figyelmeztetett, hogy az AI-szektor finanszírozása egyre inkább átláthatatlan konstrukciókra épül. A chipgyártók, a felhőszolgáltatók és a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok között kialakuló körkörös finanszírozás mellett az elmúlt öt évben megnégyszereződött a lazábban szabályozott magánhitelezés szerepe is.

Zhang Tao, a BIS ázsiai és csendes-óceáni térségért felelős vezetője szerint emiatt egy esetleges AI-piaci korrekció gyorsabb és mélyebb lehet, mint egy hagyományos bankválság.

Sweet egy olyan forgatókönyvet is modellezett, amelyben az amerikai technológiai részvények egy év alatt 25 százalékot veszítenek értékükből.

Ebben az esetben az amerikai gazdaság gyakorlatilag megtorpanna, a negatív hatások pedig gyorsan átterjednének a technológiai exportőrökre és a nemzetközi befektetői hangulatra is. Az Oxford Economics szerint így a globális gazdasági növekedés jövőre 1,1 százalékponttal maradhatna el az alapforgatókönyvtől.

Jegybankok, választások és Európa ellenálló képessége

Az Oxford Economics arra számít, hogy a vezető jegybankok a pénzpiacok által vártnál lazább monetáris politikát folytathatnak, ugyanakkor egy újabb közel-keleti feszültség vagy az AI-ipar ellátási problémái gyors irányváltásra kényszeríthetik őket.

A következő fontos esemény az amerikai jegybank kamatdöntése lesz Kevin Warsh elnök vezetésével, amelyet a gyengébb júniusi munkaerőpiaci adatok után tartanak meg.

Ezt követően novemberben az amerikai félidős választások, legkésőbb október végéig pedig az izraeli parlamenti választások következnek, amelyek szintén hatással lehetnek a közel-keleti békefolyamatra. Szeptemberben Németországban tartományi választásokat rendeznek, amelyek próbára tehetik a német költségvetési politika mögött álló kormánykoalíció stabilitását.

Az Oxford Economics ugyanakkor pozitív forgatókönyveket sem zár ki. A mesterséges intelligencia a vártnál nagyobb termelékenységnövekedést hozhat, miközben az Európai Unió gazdasága a második negyedévben meglepően ellenállónak bizonyult.

Sweet szerint ennek tartóssága elsősorban a német gazdasági adatokból és a hitelpiaci folyamatokból lesz megítélhető.

Ha a vállalatok képesek voltak az energiaár-emelkedés miatt szűkülő profitmarzsokat úgy kezelni, hogy közben nem fogták vissza beruházásaikat és nem növelték érdemben hitelfelvételüket, az arra utalhat, hogy az európai gazdaság alapvető teljesítménye erősebb a korábbi várakozásoknál. Ezzel szemben az euróövezeti banki hitelezés visszaesése a gazdasági lassulás jele lehet.

Az elemzőház ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy előrejelzéseinek átlagos hibahatára megközelíti az egy százalékpontot, a mostani prognózis esetében pedig a bizonytalanság a szokásosnál is nagyobb. Vagyis a következő hónapok gazdasági folyamatai az előrejelzésektől számottevően eltérhetnek.