Külföld
Trump felrúgta a fegyverszünet reményét, Irán rakétákkal válaszolt
Újabb veszélyes szintre emelkedett az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus, miután Donald Trump amerikai elnök kijelentette: gyakorlatilag véget ért a Teheránnal kötött tűzszüneti megállapodás. A bejelentés közvetlen előzménye, hogy az amerikai hadsereg újabb csapásokat mért iráni célpontokra, amire Teherán rakéta- és dróntámadásokkal válaszolt amerikai katonai létesítmények ellen Bahreinben és Kuvaitban.
A konfliktus árnyékot vetett az Ankarában zajló NATO-csúcstalálkozóra is, ahol az ukrajnai háború és az európai védelem megerősítése helyett a közel-keleti válság került a figyelem középpontjába.
Trump: „A megállapodásnak vége”
Az amerikai elnök a NATO-csúcs helyszínén úgy fogalmazott, hogy az Iránnal kötött egyetértési megállapodás „véget ért”, bár hozzátette, hogy a tárgyalók folytathatják az egyeztetéseket, ha akarják. Szerinte azonban ezeknek már kevés értelmük van.
Washington azután döntött az újabb katonai akció mellett, hogy Iránt tette felelőssé a Hormuzi-szoros közelében közlekedő kereskedelmi hajók elleni támadásokért. Az Egyesült Államok emellett ismét szigorú szankciókat vezetett be az iráni olajexporttal szemben.
Irán amerikai támaszpontokat vett célba
Teherán gyors megtorlást ígért, és közlése szerint 85 amerikai katonai célpont ellen indított rakéta- és dróntámadást Bahreinben és Kuvaitban.
Az iráni Forradalmi Gárda szerint a műveletek az amerikai légicsapásokra adott válasznak tekinthetők. Az iráni hadsereg azt is állította, hogy drónokkal támadta a bahreini Isa légibázist, ahol amerikai katonák állomásoznak.
Kuvait külügyminisztériuma „vörös vonalnak” nevezte a területét ért iráni támadásokat, amelyek szerintük sértik a nemzetközi jogot és veszélyeztetik a térség stabilitását. A kuvaiti légvédelem az elmúlt 24 órában két ballisztikus rakétát és 13 drónt semmisített meg, ugyanakkor a lehulló roncsok több elektromos távvezetéket is megrongáltak.
Az olajpiac azonnal reagált
A katonai eszkaláció és Trump nyilatkozata azonnal megrázta a pénzpiacokat. A kőolaj világpiaci ára több mint hat százalékkal emelkedett, miközben a vezető részvényindexek világszerte esni kezdtek.
A befektetők attól tartanak, hogy a Hormuzi-szoros körüli feszültség tovább növeli a globális energiaellátás bizonytalanságát, hiszen a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonaláról van szó.
Éles üzenetek Ankarából
Az iráni elnök, Maszúd Pezeskján kemény hangvételű üzenetben bírálta az Egyesült Államokat. A közösségi médiában azt írta, Washington külpolitikája ugyanazt a logikát követi, mint szerinte a labdarúgó-világbajnokság rendezése: „szabályhajlítás, megfélemlítés, akadályok állítása és csalás”. Hangsúlyozta, hogy Irán „határozottan kiáll jogai mellett”.
A NATO főtitkára, Mark Rutte ugyanakkor támogatásáról biztosította az amerikai katonai műveleteket, kijelentve, hogy azok „teljes mértékben szükségesek” voltak.
Feszült NATO-csúcstalálkozó
Trump a közel-keleti konfliktus mellett több szövetségesét is élesen bírálta Ankarában. Ismét kifogásolta, hogy számos európai ország még mindig nem fordít elegendő pénzt védelemre, elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy Spanyolország nem engedélyezte amerikai katonai repülőgépek használatát iráni műveletekhez, és újra kijelentette, hogy Grönlandnak az Egyesült Államok ellenőrzése alá kellene kerülnie – amit Dánia ismét határozottan visszautasított.
A NATO vezetése igyekezett enyhíteni a feszültséget, de a közel-keleti események egyértelműen háttérbe szorították a szövetség eredeti napirendjét. Elemzők szerint a következő napok kulcskérdése az lesz, hogy sikerül-e megakadályozni a konfliktus további kiszélesedését, vagy az amerikai–iráni összecsapások újabb regionális háborúvá eszkalálódnak.
Forrás: CNN