Belföld

Felmérés: három alkotmánymódosítási javaslat mögött is többségi támogatás áll

A teljes népességben a vizsgált öt alkotmánymódosítási javaslat közül háromnál a támogatók aránya meghaladja az 50%-ot. A Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállítását 57% támogatja, Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését 48%. Az alkotmányos keretek kérdésében a válaszadók 47%-a úgy véli: a jelenlegi alkotmányos keretek változtatásokra szorulnak, de ehhez nem szükséges új alkotmányozó folyamat és új alkotmány.

A teljes népességre vonatkozó eredmények szerint Magyar Péter miniszterelnök öt alkotmánymódosítási javaslatát három az abszolút többség támogatja, az „inkább” vagy „teljes mértékben támogatom” válaszok aránya meghaladja az 50%-ot.

A legnagyobb támogatásnak a Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállítása örvend: a teljes népesség 58%-a támogatja, ebből 38% teljes mértékben. Szintén abszolút többségi támogatással rendelkezik a 70 év feletti alkotmánybírák (Polt Pétert beleértve) nyugdíjazása (51%), de Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetése (48%) és az országgyűlési képviselői mandátum 12 évben való korlátozásának támogatása (49%) is alig maradnak el ezektől. Az OBH és a Kúria elnökének visszahívhatóvá tételét valamennyivel kevesebben, 43-nyian támogatják, itt a bizonytalanok a többi elemhez viszonyított magas aránya (38%) az, ami árnyalja az összképet.

Korántsam meglepő módon az alkotmánymódosítás elemeinek támogatása erősen pártfüggő. A Tisza-szavazók körében mind az öt javaslat esetében 60% feletti az inkább vagy teljes mértékben támogatók aránya (a Vagyonvisszaszerzési Hivatal esetében 80%-ot is meghaladja), a Fidesz-szavazók körében ugyanez mindössze 10–16% között mozog (kivétel ez alól szintén a Vagyonvisszaszerzési Hivatal, ez a fideszes szavazók körében is 26%-os támogatottságnak örvend).

A Mi Hazánk szavazóinak véleménye vegyes képet mutat: a Hivatal felállítását relatív többségük (47%) támogatja, az államfői megbízatás megszüntetését viszont csupán 22%, a képviselői mandátumok korlátozását pedig 27%. A legmegosztóbb kérdésnek Sulyok Tamás eltávolítása bizonyult, ezt a Tisza-szavazók 78%-a támogatja a Fidesz-szavazók 13%-ával szemben. Ennek a kérdésnek és a képviselői mandátumok korlátozásának a legmagasabb az elutasítottsága is (21-22%).

Demográfiai bontásban a legfiatalabb korcsoport (16–29 évesek) szisztematikusan nagyobb arányban támogatja mind az öt javaslatot, míg az 50 év felettiek megosztottabbak. Az iskolázottság is erősen vízválasztó: a diplomások körében minden javaslat esetén 20-30 százalékponttal magasabb a támogatottság mértéke, mint az érettségivel nem rendelkezők körében.

1.      ábra: Az alkotmánymódosítási javaslatok támogatottsága a teljes népességben

Megfelelő ütemben?

A felmérésben azt is megkérdeztük, hogyan ítélik meg a válaszadók az intézményekre és azok vezetőire vonatkozó változtatások tempóját. A teljes népesség relatív többsége szerint a változások „megfelelő ütemben haladnak” (44%) de kritika mindkét irányból érkezik: 16% szerint gyorsabb folyamatra lenne szükség, 18% szerint pedig épp, hogy túl gyors, nem eléggé átgondolt a folyamat, több egyeztetés kéne. 22% pedig egyenesen a Tisza bosszúhadjáratának részének tekinti a folyamatot, szerintük semmi szükség nem lenne ezekre.

Az összkép itt is erősen pártszimpátia-függő: a Tisza-szavazók 70%-a megfelelőnek tartja az ütemet, 11%-uk szerint még túl lassú is, míg a Fidesz-szavazók 57%-a az egész folyamatot bosszúhadjáratnak minősíti. Figyelemre méltó azonban, hogy minden tizedik Tisza-szavazó (11%) szintén kifejez egy fajta aggodalmat és a “bár szükséges, de túl gyors” állásponttal tud a leginkább azonosulni. A Mi Hazánk szavazóinak 27%-a tartja a folyamatot bosszúhadjáratnak, és 31% tartja túl gyorsnak.

Életkori és iskolázottsági bontásban a “bosszúhadjárat” narratívával való azonosulás mértékében vannak a leglátványosabb különbségek. Míg a 30 év alattiak csak 11%-a azonosul ezzel az állásponttal, 60 év felett 31% ez az arány. Hasonlóképpen: míg a diplomások körében szintén csak 11% kiált bosszúhadjáratot, az érettségivel nem rendelkezők körében 29%.

2.     ábra: Az intézményi változások ütemének megítélése a teljes népességben

A többség változtatásokat akar, de új alkotmányozás nélkül

A felmérés harmadik részében hazánk alkotmányos kereteiről is megkérdeztük a válaszadókat. A teljes népesség relatív többsége (47%-a) úgy véli, hogy “a jelenlegi alkotmány számos változtatásra szorul, de ezen változtatásokon túl nincs szükség új alkotmányra”. Ebben a “középutas” álláspontban viszonylagos egyetértes uralkodik a politikai táborok között: a Tisza-szavazók 41%-a, a Fidesz-szavazók 45%-a és Mi Hazánk-szavazó 63%-a tud ezzel azonosulni.

A teljes népesség 34%-a azonban támogatna egy teljesen új alkotmányozási folyamatot és alkotmányt, míg 19% szerint a jelenlegi alkotmány megfelelő, nincs szükség változtatásokra sem. Ez utóbbi állásponot elsősorban az idősebbek (60+: 24%), az érettségi nem rendelkezők (24%) és a Fidesz-szavazók (47%) képviselik. Ezzel szemben a Tisza-szavazók 55%-a új alkotmányozást szeretne, és nem elhanyagolható a Mi Hazánk szavazóinak (25%), valamint a pártnélküliek hasonló irányú véleménye sem (30%).

3.     ábra: Alkotmányos keretekkel kapcsolatos vélemények

Forrás: Europion

© 2026 Hírextra. Minden jog fenntartva.