Külföld
Trump mást állít, mint Irán: kérdéses a békemegállapodás jövője
Alig kezdődtek meg az amerikai–iráni tárgyalások a múlt héten aláírt békemegállapodás végrehajtásáról, Washington és Teherán máris több kulcsfontosságú kérdésben egymásnak ellentmondó állításokat fogalmazott meg. A felek vitatják többek között a nukleáris létesítmények ellenőrzésének kérdését, a befagyasztott iráni vagyon sorsát, valamint a Hormuzi-szoros jövőbeli működését is.
Donald Trump amerikai elnök kedden azt állította, hogy Irán beleegyezett a nukleáris létesítményeinek „végtelen ideig” tartó nemzetközi ellenőrzésébe. Teherán azonban gyorsan cáfolta ezt, hangsúlyozva, hogy a svájci tárgyalásokon nem is esett szó az ország nukleáris programjáról, és nem született megállapodás a nemzetközi ellenőrök visszatéréséről sem.
A két ország hétfőn zárta le az első tárgyalási fordulót Svájcban, ahol a február végén kirobbant háborút lezáró keretmegállapodás részleteiről egyeztettek.
Újraindult a forgalom a Hormuzi-szorosban
A békemegállapodás egyik legfontosabb eredménye, hogy ismét megindult a hajóforgalom a Hormuzi-szorosban, amelyen a világ energiaszállításának mintegy ötöde halad át. Az útvonal lezárása a háború alatt komoly zavarokat okozott a nemzetközi olajpiacon.
Az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezete szerint jelenleg mintegy 11 ezer tengerész kimenekítésén dolgoznak, akik a szoros lezárása miatt rekedtek a térségben.
A megállapodás értelmében Irán 60 napig biztosítja a szabad áthaladást, ugyanakkor Teherán jelezte, hogy ezt követően díjakat vagy egyéb illetékeket vezethet be a hajózásra. Ezt az elképzelést Marco Rubio amerikai külügyminiszter elutasította, kijelentve, hogy Washington nem fogad el olyan végleges megállapodást, amely lehetővé tenné Irán számára az áthaladás megadóztatását.
A piacok pozitívan reagáltak a feszültség enyhülésére: az olajárak a héten több mint egy százalékkal csökkentek, és a háború kitörése előtti szintek közelébe estek vissza.
Vita a pénzekről és Libanonról is
A nézetkülönbségek a befagyasztott iráni vagyon ügyében is megmutatkoznak. Trump szerint a felszabadított pénzeszközöket kizárólag amerikai élelmiszerek és gyógyszerek vásárlására lehetne fordítani. Irán genfi ENSZ-nagykövete, Ali Bahreini ugyanakkor azt mondta, hogy Teherán maga dönt majd a pénz felhasználásáról.
A keretmegállapodás részeként az Egyesült Államok 60 napra felfüggesztette az iráni olajexportot sújtó szankciók egy részét, lehetővé téve az ország számára az olajértékesítést és a bevételek fogadását.
További vitát okoz az Izrael és a Hezbollah közötti konfliktus rendezése. Irán szerint a megállapodás része, hogy Izrael kivonja csapatait Libanonból. Az izraeli kormány ezzel szemben közölte: fenn kíván tartani egy biztonsági övezetet Dél-Libanonban, és továbbra is fellép minden olyan fenyegetéssel szemben, amely izraeli katonákat vagy civileket veszélyeztet.
Miközben Izrael és Libanon képviselői Washingtonban újabb tárgyalási fordulót kezdtek, a dél-libanoni térségben kedden két ember életét vesztette izraeli lövések következtében. A Hezbollah szerint ez a hétvégén életbe lépett tűzszünet megsértését jelenti.
A békemegállapodás tehát egyelőre törékenynek tűnik: bár a felek hivatalosan lezárták a háborút, számos alapvető kérdésben továbbra sem alakult ki közös álláspont.
Forrás: Reuters