Külföld
Egyre mélyül a szakadék Trump és Európa között
Egyre több európai vezető kerül konfliktusba Donald Trumppal, aki második elnöki ciklusa során nemcsak ellenfeleit, hanem hagyományos szövetségeseit is rendszeresen bírálja. A legújabb diplomáciai vita Olaszországot érinti, de az amerikai elnök az elmúlt hónapokban Franciaország, Németország, Spanyolország és az Egyesült Királyság vezetőivel is összetűzésbe került.
A legfrissebb botrány a G7-csúcs után robbant ki. Trump azt állította, hogy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök „mindenáron közös fényképet akart” vele, ő pedig csak sajnálatból egyezett bele. Az amerikai elnök később azt is sugallta, hogy Meloni népszerűségét próbálta javítani a vele való kapcsolat révén.
Az olasz kormányfő élesen visszautasította a kijelentéseket. „Sem én, sem Olaszország nem könyörög” – reagált, hozzátéve, hogy nem érti, miért bánik így az Egyesült Államok elnöke saját szövetségeseivel. A vita odáig fajult, hogy Antonio Tajani olasz külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes lemondta tervezett amerikai útját.
Macronnal a „kézfogásháborútól” a nyílt kritikákig
Trump és Emmanuel Macron francia elnök kapcsolata évek óta hullámzó. Első találkozójukat 2017-ben a média „kézfogásháborúként” emlegette, miután a két politikus szokatlanul hosszú és erőteljes kézfogással próbálta demonstrálni erejét.
A kezdeti jó viszony azonban gyorsan megromlott. Macron többször bírálta Trump „America First” politikáját, és korábban „agyhalottnak” nevezte a NATO-t. Trump válaszul sértőnek és tiszteletlennek minősítette a francia elnök kijelentéseit.
Az amerikai elnök az utóbbi időben személyes megjegyzéseket is tett Macronra, gúnyolódott a külsején, sőt feleségével való kapcsolatát is célkeresztbe vette. Macron szerint az ilyen kijelentések „nem elegánsak” és nem méltók egy államfőhöz.
Németország, Spanyolország és Nagy-Britannia sem maradt ki
Friedrich Merz német kancellárral sem felhőtlen Trump viszonya. Bár a G7-csúcson barátságos hangulatban találkoztak, korábban éles szóváltás alakult ki közöttük az iráni politikával kapcsolatban. Trump azzal vádolta Merzet, hogy rosszul vezeti Németországot, és még az amerikai csapatok kivonásának lehetőségét is felvetette.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök talán a leghangosabb európai bírálói közé tartozik. Többször elítélte az amerikai és izraeli katonai fellépéseket, az iráni konfliktust pedig „indokolatlan és veszélyes beavatkozásnak” nevezte. Trump erre kereskedelmi retorziókkal fenyegette meg Spanyolországot, sőt korábban azt is felvetette, hogy az országot ki kellene zárni a NATO-ból.
A brit miniszterelnökkel, Keir Starmerrel sem alakult zökkenőmentesen a kapcsolat. Trump szerint London nem támogatja eléggé az amerikai közel-keleti műveleteket, emellett rendszeresen bírálta a brit migrációs és energiapolitikát is. Starmer ugyanakkor többször hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság saját értékei és érdekei alapján alakítja külpolitikáját.
Miközben Trump továbbra is Európa egyik legfontosabb szövetségesének számító országot vezeti, az elmúlt időszak eseményei azt mutatják, hogy a transzatlanti kapcsolatokban egyre nagyobb szerepet kapnak a személyes konfliktusok és a nyilvános szócsaták. Az amerikai elnök és európai partnerei közötti feszültségek pedig nemcsak diplomáciai kellemetlenségeket, hanem stratégiai vitákat is előrevetíthetnek a következő években.
Forrás: The independent