Tudomány
A tenger mélyén rejtőző múlt: hajóroncs mesél a földközi-tengeri rabszolga-kereskedelemről
Egy 16. századi hajóroncs feltárása új megvilágításba helyezi a Földközi-tenger egyik legsötétebb korszakát. A Málta közelében talált lelet nemcsak a korabeli kereskedelemről és hadviselésről árulkodik, hanem arról is, milyen fontos szerepet játszott az emberkereskedelem a térség gazdaságában.
A máltai Gozo sziget közelében, 126 méteres mélységben felfedezett hajóroncs különleges betekintést nyújt a 16. századi mediterrán világ működésébe. A kutatást vezető Timmy Gambin tengeri régész és csapata először távirányítású merülőrobotok segítségével vizsgálta meg a lelőhelyet, majd részletes elemzésbe kezdett.
A tengerfenéken talált tárgyak – köztük korabeli horgonyok, ágyúk, ágyúgolyók és nagy mennyiségű kerámia – arra utalnak, hogy a hajó jelentős értéket szállított. A leletek alapján a szakemberek úgy vélik, hogy a hajó abból az időszakból származik, amikor Málta a korzártevékenység egyik legfontosabb központjának számított.
A korzárok és a kalózok között gyakran nehéz volt különbséget tenni. Míg a kalózok törvényen kívül tevékenykedtek, a korzárok sok esetben uralkodói felhatalmazással támadhatták meg az ellenséges hajókat. A zsákmányolt árukat és foglyokat ezt követően legálisan értékesíthették, így a tengeri fosztogatás a kor gazdasági rendszerének elfogadott részévé vált.
Az ember volt a legértékesebb rakomány
A most feltárt roncs azért különösen érdekes, mert rávilágít arra, hogy a korabeli hajók nem csupán árukat szállítottak. A történészek szerint a foglyul ejtett emberek gyakran nagyobb értéket képviseltek, mint a kereskedelmi rakomány. Férfiakat, nőket és gyermekeket egyaránt eladhattak rabszolgaként, váltságdíjért tarthattak fogva, vagy gályarabként dolgoztathattak.
A kutatók nem zárják ki annak lehetőségét sem, hogy a most vizsgált hajó fedélzetén eredetileg embereket is szállítottak. A korszakban ugyanis a rabszolga-kereskedelem nem elszigetelt jelenség volt, hanem a Földközi-tenger mindkét partján működő gazdasági hálózat része.
A feltárás további meglepetéseket is tartogatott. Levéltári dokumentumok arra utalnak, hogy a korzárvállalkozások hasznából nemcsak kereskedők és hajótulajdonosok részesedtek. Egyes források szerint vallási közösségek is kapcsolatba kerülhettek ezzel a rendszerrel, sőt anyagi előnyökhöz is juthattak belőle. Egy fennmaradt irat például egy Mustafa nevű rabszolga nyilvános árverését dokumentálja.
A Gozo közelében talált hajóroncs így nem csupán régészeti szenzáció, hanem fontos történelmi emlékeztető is. A tenger mélyén rejtőző maradványok azt mutatják meg, hogy a mediterrán térség gazdasági és politikai kapcsolatai évszázadokon át szorosan összefonódtak a rabszolgaság intézményével és az emberkereskedelemmel.