Meglepte Washingtont Irán katonai feltámadása

Az amerikai hírszerzés szerint Irán a hathetes, április elején kezdődött tűzszünet alatt már részben újraindította pilóta nélküli repülőeszközeinek gyártását. Egy amerikai tisztviselő szerint az irániak minden korábbi várakozást felülmúltak az újjáépítés ütemében.

A jelentések szerint Teherán nemcsak a dróngyártást, hanem a rakétakilövő állásokat, a hordozóeszközöket és több kulcsfontosságú fegyverrendszer gyártókapacitását is igyekszik pótolni. Ez azt jelenti, hogy Irán továbbra is komoly katonai fenyegetést jelenthet Izraelre és az Egyesült Államok térségbeli szövetségeseire, különösen akkor, ha újraindulnának a harci cselekmények.

Hat hónap alatt visszatérhet a drónfenyegetés

Amerikai becslések szerint Irán akár hat hónapon belül teljes mértékben helyreállíthatja támadó drónkapacitását. A szakértők attól tartanak, hogy egy újabb konfliktus esetén Teherán a meggyengült rakétaarzenálját nagyszámú drónbevetéssel egészítheti ki, így továbbra is képes lenne célpontokat támadni Izraelben és a Perzsa-öböl térségében.

A kérdés különösen aktuális, mivel Donald Trump amerikai elnök az elmúlt napokban többször is kilátásba helyezte a katonai műveletek újraindítását, amennyiben nem sikerül megállapodást kötni Iránnal a háború lezárásáról.

Orosz és kínai segítség gyorsíthatja a helyreállítást

Az amerikai hírszerzés szerint az újjáépítés gyorsaságának több oka van. Egyrészt az amerikai és izraeli támadások nem okoztak akkora pusztítást, mint amire a támadók számítottak, másrészt Irán külső támogatást is kap.

Források szerint Kína a konfliktus idején továbbra is szállított olyan alkatrészeket Iránnak, amelyek rakéták gyártásához használhatók fel. Bár az amerikai tengeri blokád ezt a tevékenységet részben visszafoghatta, a kínai támogatás jelentősen hozzájárulhatott a katonai ipar működőképességének fenntartásához. A vádakat Peking határozottan visszautasította.

Emellett Oroszország segítsége is szerepet játszhat az iráni hadiipar helyreállításában, bár ennek részleteit az amerikai források nem ismertették.

Nem semmisült meg az iráni arzenál

A hírszerzési jelentések szerint az iráni fegyveres erők jelentős része a bombázások ellenére is működőképes maradt. Korábbi amerikai becslések még arról szóltak, hogy az iráni rakétakilövők mintegy fele túlélte a támadásokat, az újabb értékelések azonban már kétharmados arányról beszélnek. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy a tűzszünet alatt az iráni erők több, korábban betemetett vagy megrongálódott eszközt újra használhatóvá tettek.

A hírszerzés szerint az ország drónállományának körülbelül fele továbbra is rendelkezésre áll, és jelentős számban maradtak épségben partvédelmi robotrepülőgépek is. Ezek különösen fontosak Irán számára, mivel segítségükkel továbbra is veszélyeztetheti a világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonalát, a Hormuzi-szorost.

Ellentmondás a Pentagon és a hírszerzés között

A helyzet megítélésében jelentős különbség mutatkozik az amerikai katonai vezetés és a hírszerzés között. Brad Cooper admirális, az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) vezetője a kongresszus előtt azt állította, hogy a hadműveletek az iráni védelmi ipar 90 százalékát megsemmisítették, és ezzel évekre ellehetetlenítették az újjáépítést.

A CNN forrásai szerint azonban az amerikai hírszerzési jelentések ennél jóval visszafogottabb következtetésre jutottak. Értékelésük alapján az iráni hadiipar helyreállítása legfeljebb hónapokkal, nem pedig évekkel csúszhat, ráadásul több fontos gyártókapacitás sértetlenül megmaradt.

A rendelkezésre álló információk összességében arra utalnak, hogy a háború ugyan jelentősen meggyengítette Irán katonai képességeit, de nem semmisítette meg azokat. A legnagyobb kérdés most az, hogy Teherán milyen gyorsan tudja visszaszerezni elveszített erejét, és ez miként befolyásolja a Közel-Kelet biztonsági helyzetét a következő hónapokban.