Külföld

Trump elhalasztotta az Irán elleni támadást az Öböl menti államok kérésére

Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek vezetőinek kérésére egyelőre elhalasztják a keddre tervezett Irán elleni katonai csapást. Washington és Teherán között továbbra is feszült a helyzet, ugyanakkor a háttérben intenzív tárgyalások zajlanak egy esetleges nukleáris megállapodásról.

Donald Trump hétfő este jelentette be, hogy az Egyesült Államok egyelőre nem indít támadást Irán ellen, noha korábban komoly katonai akció lehetősége is felmerült. Az amerikai elnök szerint az Öböl menti országok vezetői arra kérték Washingtont, adjanak még időt a diplomáciai egyeztetéseknek.

Trump hangsúlyozta, hogy Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek vezetői úgy vélik, még van esély egy olyan megállapodásra, amely garantálná: Irán nem fejleszthet nukleáris fegyvert. Az amerikai elnök ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy amennyiben nem születik elfogadható egyezség, az Egyesült Államok „egy pillanat alatt” képes nagyszabású támadást indítani.

A bejelentés előtt Irán közölte, hogy választ adott az Egyesült Államok új javaslatára, amely a háború lezárását és a nukleáris program korlátozását célozza. Az iráni Fars hírügynökség szerint Washington több feltételt is szabott Teheránnak, köztük azt, hogy az ország csupán egy nukleáris létesítményt működtethessen, valamint adja át magasan dúsított uránkészletét az Egyesült Államoknak.

Az amerikai elnök azt mondta, hogy Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek vezetői kérték erre

Trump az elmúlt napokban több alkalommal is kemény hangvételű figyelmeztetést intézett Iránhoz. Vasárnap este például úgy fogalmazott: „ketyeg az óra”, és ha nem születik gyors békemegállapodás, „nem marad semmi Iránból”. Az amerikai elnök múlt heti pekingi látogatása óta fokozta a nyomást Teheránra, miután tárgyalásokat folytatott Hszi Csin-ping kínai elnökkel is.

Bár Trump korábban többször szabott ultimátumot Iránnak, ezekből végül rendre visszalépett, és a kilátásba helyezett katonai akciók sem valósultak meg. Elemzők szerint Washington most egyszerre próbál katonai nyomást gyakorolni és diplomáciai megoldást találni.

A konfliktus egyik legérzékenyebb pontja továbbra is a Hormuzi-szoros helyzete. Teherán ragaszkodik ahhoz, hogy ellenőrzése alatt tartsa a világ olaj- és gázszállítása szempontjából kulcsfontosságú tengeri útvonalat. Az iráni hatóságok hétfőn közölték: valós idejű információkat szolgáltatnak majd a szorosban zajló műveletekről és fejleményekről.

A Hormuzi-szoros körüli feszültség az elmúlt hónapokban jelentősen megemelte az olajárakat, amelyek két és fél hónap alatt közel a duplájukra emelkedtek. Az Egyesült Államok és Izrael február végén indított támadásai után a konfliktus fokozatosan az egész térségre kiterjedt, beleértve több arab államot és a libanoni Hezbollah állásait is.

Forrás: euronews.com

© 2026 Hírextra. Minden jog fenntartva.