Ezt ajánlja a napelemes ipar az új gazdasági és energetikai miniszternek

Kiss Ernő, az MNNSZ elnöke:

„a 2026–2030-as ciklus kulcskérdése a befektetői bizalom helyreállítása és a rendszerszintű integráció megteremtése”

A tizenkét fejezetből álló dokumentum a hazai napenergia-szektor 2026–2030-as fejlesztését célzó konkrét javaslatokat tartalmaz a háztartási napelemes rendszerek elszámolásától az energiatárolási stratégián át a 2024 előtt jogosultságot szerzett rendszerek szaldó-elszámolásának visszaállításáig. Az ajánlások szakmai közvélemény elé tárását a Szövetség ezzel egyidejűleg nyílt levél formájában is megtette.

Magyarország 2025-ben történelmi fordulóponthoz érkezett. 2025 novemberében a hazai fotovoltaikus termelés (6,6 TWh) első alkalommal előzte meg a földgázalapú villamosenergia-termelést (6,3 TWh). A beépített napelemes kapacitás meghaladja a 8 500 MW-ot, a napenergia részaránya a hazai villamosenergia-termelésben 29 százalék — Magyarország fajlagos kapacitás tekintetében világelső pozícióba került. A szektor közel 47 000 munkavállalót foglalkoztat.

„A magyar napenergia-szektor világelső pozíciója nem öröklött adottság, hanem évek szakmai munkájának, vállalkozói kockázatvállalásának és a hazai műszaki tudás eredménye. Ezt a pozíciót fenntartani csak akkor lehet, ha a szabályozási környezet kiszámítható, az állami döntéshozatal szakmai konzultáción alapul, és a piaci szereplők bízhatnak a játékszabályokban. A következő évek kulcskérdése nem a megújuló termelés további extenzív bővítése, hanem a rendszerszintű integráció megteremtése.”

— Kiss Ernő, az MNNSZ elnöke

Az ajánláscsomag öt vezérelve és azonnali prioritásai

A javaslatok mögött öt alapelv áll: technológiasemleges és stabil szabályozás; magántőke-bevonás a költségvetés kímélésével; az uniós joggal való teljes összhang; befektetői jogbiztonság és a szerzett jogok védelme; valamint arányosság és méltányosság a hatósági gyakorlatban. A Szövetség által javasolt azonnali (2026. II—III. negyedévi) lépések között szerepel:

• a január 1. előtt jogosultságot szerzett HMKE-rendszerek szaldó-elszámolásának visszaállítása szerzett jogi alapon;
• a lakossági háromfázisú kötelezettség és a tűzeseti leválasztó kötelezettség eltörlése;
• az EU 2022/542 ÁFA-irányelv kedvezményes kulcsának bevezetése napelemes rendszerekre, hőszivattyúkra és energiatárolókra;
• 110 olyan napelemes KKV-beruházás méltányossági felülvizsgálatának elindítása, amelyeknél az Irányító Hatóság
  — gyakran harmadik fél (DSO, önkormányzat) okozta késedelem vagy adminisztratív hiba miatt — teljes vagy részleges visszafizetést rendelt el.

Stratégiai fókusz: energiatárolás és uniós megfelelés

Az MNNSZ szerint a hazai tárolási kapacitás regionális szinten kritikus elmaradásban van: márciustól októberig napi órákon át akár 2 500 MW naperőművi teljesítményt kell exportálni vagy „kiönteni” (curtailment), miközben az esti órákban Magyarország tartósan importra szorul. A Szövetség a 2030-as tárolási cél legalább 2 GW-ra emelését javasolja piaci alapú, többéves menetrenddel.

Több jelenlegi szabályozási gyakorlat — köztük a fázisonkénti vektoros elszámolás és a 2024. január 1. előtt jogosultságot szerzett rendszerek szaldó-elszámolásának visszamenőleges kivezetése — az MNNSZ álláspontja szerint ellentétes az uniós joggal vagy nem él az EU által biztosított lehetőségekkel.

Az ajánláscsomag külön fejezetet szentel a rezsicsökkentés fenntartható reformjának időalapú (TOU) árazással, a KÁT-rendszer átfogó reformjának (köztük az inflációkövetés visszaállításának legkésőbb 2027-től), valamint az agrofotovoltaikus szabályozás megalkotásának. Az MNNSZ hangsúlyozza: a reformok nem igényelnek rendkívüli költségvetési forrást, és nem feltételeznek új intézményrendszert — meglévő jogszabályok pontosítása, az uniós jognak való megfelelés helyreállítása és a hatósági gyakorlat arányos kiigazítása révén megvalósíthatók.

A Szövetség partnerséget ajánl a Minisztériumnak

Az MNNSZ az ajánláscsomag részeként hat konkrét együttműködési formát ajánl fel a Gazdasági és Energetikai Minisztérium számára: szakértői konzultációt és állásfoglalást a napenergia-szektort érintő jogszabályok előkészítéséhez; részvételt a HMKE-elszámolás, az energiatárolási stratégia és a hálózati kapacitásgazdálkodás reformjával foglalkozó minisztériumi munkacsoportokban; piaci hatásvizsgálatokat és naprakész iparági adatokat; független szakértői testület delegálását az IH-ügyek méltányos felülvizsgálatához; lakossági kommunikációs partnerséget a HMKE-reform és a rezsicsökkentés reformjának bevezetésekor; valamint a nemzetközi szakmai kapcsolatrendszer (SolarPower Europe, EU PV-iparági szervezetek) megosztását.

A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség

Az MNNSZ 2010 óta a hazai napenergia-ágazat legnagyobb szakmai érdekképviseleti szervezete. Több mint 300 tagvállalata — köztük hazai kivitelezők, tervezők, üzemeltetők és gyártók — együttesen képviseli azt a közel 47 000 munkavállalót foglalkoztató iparágat, amely Magyarországot a napelemes villamosenergia-termelés egyik világelső szereplőjévé tette. A Szövetség javaslatait a 2026. április 2-i XXI. Szolár Konferencián bemutatott MNNSZ Programra, négy tematikus szakmai dokumentumára, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának 2026-os „Fenntartható Magyarország” című ajánlásaira építve fogalmazta meg.