Nanorészecskékkel tisztították meg az Alzheimer-kóros agyat

A kutatást a katalóniai Biomérnöki Intézet (IBEC), a kínai Szecsuáni Egyetem Nyugat-kínai Kórháza, valamint brit kutatócsoportok közösen végezték. Eredményeiket a Signal Transduction and Targeted Therapy tudományos folyóiratban publikálták.

Nem az idegsejteket, hanem az agyi védőgátat célozták meg

A legtöbb Alzheimer-kutatás közvetlenül az idegsejtek károsodására összpontosít, ezúttal azonban a szakemberek az úgynevezett vér-agy gátat vették célba. Ez az összetett rendszer szabályozza, milyen anyagok juthatnak be az agyba, illetve onnan ki. Alzheimer-kór esetén ez a védőmechanizmus fokozatosan romlik, emiatt mérgező fehérjék halmozódnak fel az agyban. Ezek közül az egyik legveszélyesebb az amyloid-béta, amely az Alzheimer-kórra jellemző plakkokat alkotja.

A kutatók úgynevezett „szupramolekuláris gyógyszereket”, vagyis különleges bioaktív nanorészecskéket fejlesztettek ki. Ezek nem egyszerű gyógyszerhordozók, hanem maguk is aktív terápiás szerepet töltenek be: képesek helyreállítani a vér-agy gát működését, és újraindítani az agy hulladékeltávolító folyamatait.

A tudósok szerint az Alzheimer-kór nem csupán idegrendszeri, hanem érrendszeri betegség is lehet, mivel a károsodott vérkeringés és a vér-agy gát sérülése hozzájárulhat a mérgező fehérjék felhalmozódásához.

Már egy óra után látványos eredményeket mértek

A kísérleteket genetikailag módosított egereken végezték, amelyeknél az emberekéhez hasonló Alzheimer-tünetek alakultak ki. Az állatok mindössze három adag nanorészecske-kezelést kaptak. A kutatók szerint már egy órával az injekció beadása után 50–60 százalékkal csökkent az amyloid-béta mennyisége az agyban. A hosszabb távú eredmények még ennél is meggyőzőbbek voltak.

Egy 12 hónapos – emberi életkorra átszámítva nagyjából 60 évesnek megfelelő – egér kezelését követően fél évvel újabb vizsgálatokat végeztek. Ekkorra az állat már körülbelül egy 90 éves embernek felelt meg, mégis egészséges egérhez hasonló viselkedést mutatott, memóriazavarok nélkül.

A kutatók szerint a nanorészecskék egy LRP1 nevű fehérjére hatnak, amely normál esetben az amyloid-béta eltávolításában segít. Az új technológia gyakorlatilag „újrahangolja” ezt a rendszert, így az agy ismét képes lesz megszabadulni a káros fehérjéktől.

Egyelőre csak állatkísérleteknél tartanak

Bár az eredmények rendkívül biztatóak, a szakemberek hangsúlyozzák, hogy a kutatás még korai szakaszban jár. Számos olyan Alzheimer-kezelés létezett korábban, amely egereknél működött, emberi klinikai vizsgálatokban azonban kudarcot vallott.

A mostani tanulmány mégis új irányt mutathat az Alzheimer-kór kutatásában. A tudósok egyre inkább úgy vélik, hogy a jövő terápiái nemcsak a plakkok eltávolítására, hanem az agyi erek és a természetes tisztító mechanizmusok helyreállítására is koncentrálhatnak.

A kutatócsoport szerint a nanotechnológiás megközelítés a jövőben más Alzheimer-ellenes kezelésekkel együtt is alkalmazható lehet, például antitestes terápiák kiegészítéseként.