Fókuszban a családi vagyonstratégia: hogyan biztosítható a vagyon megőrzése és átadása?

A családi vagyon gyakran egy évtizedek munkájával felépített vállalkozásban ölt testet, amelynek sajátossága, hogy gyakran extrém módon kitett a tulajdonos(ok) személyének, ami jelentős kockázatot hordozhat magában.

Gondoljunk csak bele, mennyire sérülékeny egy ilyen személyfüggő vállalkozás, ha az alapító tulajdonos visszavonulása, elhalálozása után az örökösök között vita bontakozik ki, vagy szakmailag, emberileg nem elég felkészültek a vállalkozás működtetéséhez, netán élethelyzetből vagy eltérő érdeklődésből fakadóan nincs meg a motiváció a vállalkozás folytatására.

A generációváltás azonban nem vonja maga után szükségszerűen azt, hogy a vállalkozás nem működhet tovább sikeresen. Erre az esetre ugyanis nagyon korszerű – számos fejlett országban évszázadok óta létező – jogi struktúra áll rendelkezésre.

A bizalmi vagyonkezelés a magyar jogrendszeren belül mindössze 10 éves múltra visszatekintő jogintézmény. Lényege, hogy a vagyonrendelő a vagyonát vagy annak bizonyos, általa meghatározott részét egy jövőbeni cél érdekében elkülöníti, rábízza egy vagyonkezelőre annak érdekében, hogy azt a vagyonrendelő által megjelölt kedvezményezettek javára kezelje. Így az örökösöknek nem “hullik az ölébe” a vagyon, hanem tervezetten, időben elnyújtva és feltételekhez kötve kerül átadásra.

Miben tér el a bizalmi vagyonkezelés jogintézménye az örökléstől?

Az öröklés alapvetően egy statikus állapotra tervezett jogintézményeivel, például a végrendelkezéssel szemben a bizalmi vagyonkezelés a vagyonátadás számottevően rugalmasabb eszközét kínálja, ráadásul függetlenül attól, hogy arra még a vagyonrendelő életében, vagy akár halála után kerül sor. A bvk ugyanis egyfajta dinamikus végrendelkezési módként is értelmezhető, amellyel akár több évtizedre előre rögzített pályán, időbeni és egyéb feltételekhez kötve biztosítható a vagyon átadása az örökösök részére.

További lényeges előnye, hogy a bizalmi vagyonkezelés biztosítékot is jelent az itt elkülönített vagyon számára, ugyanis az elkülönített vagyon védelmet élvez az érintettek (a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezettek) hitelezőivel szemben is. Természetesen ez csak akkor érvényes, ha a jogi struktúra nem valamilyen visszaélésszerű magatartás eredménye (például nem azért hozták létre, hogy a hitelezők elől elvonja a fedezetet).

Mindezek mellett a bizalmi vagyonkezelés további – járulékos – adóelőnyökkel is járhat. Bizonyos feltételek mellett például társasági adómentességet élvez, vagy az üzletrész értékesítés kedvezőbb adójogi megítélés alá eshet.

A bizalmi vagyon, mint entitás ugyanis általános társasági adómentességben részesül abban az esetben, ha bevételei kizárólag pénzügyi jellegű tevékenységekből származnak. Ha például a bizalmi vagyonkezelő a bizalmi vagyon pénzeszközeit befektetve kamatjövedelemre vagy árfolyamnyereségre tesz szer, a hozamot a bizalmi vagyon oldalán nem terheli társasági adó fizetési kötelezettség.

A másik előny, hogy ha a vállalkozás tulajdonosa (vagy az örököse) bizalmi vagyonkezelésbe rendeli az üzletrészét és úgy értékesíti azt, abban az esetben – bizonyos feltételek esetén – a tranzakció kedvezőbb adójogi megítélés alá esik.

Látható tehát, hogy egy átgondolt családi vagyonstratégia részeként a bizalmi vagyonkezelés képes tervezetten, átgondoltam és előre lefektetett feltételek mentén biztosítani a vállalkozás átadását, és jelentős adóelőnyöket is hordozhat magában. A világos, egyértelmű feltételrendszer további előnye, hogy a családon belüli konfliktusok megelőzését is támogatja.