Külföld
Kína az iráni háborúból tanul: Tajvan lehet a következő nagy próbatétel
Az Irán elleni háború harmadik hónapja nemcsak a Közel-Keletet formálja át, hanem fontos katonai tanulságokat is kínál Kína számára. Peking kiemelt figyelemmel elemzi az amerikai hadsereg működését, különösen azt, hogyan teljesítenek az amerikai fegyverrendszerek éles harci helyzetben.
A szakértők szerint a konfliktus tapasztalatai közvetlenül befolyásolhatják Kína felkészülését egy esetleges Tajvan körüli összecsapásra.
A kínai hadsereg az elmúlt években jelentősen növelte támadó képességeit: fejlett hiperszonikus rakétákat, modern lopakodó vadászgépeket és nagy hatótávolságú fegyvereket fejleszt. Ugyanakkor az iráni háború arra is rámutatott, hogy még a világ legmodernebb légvédelmi rendszerei sem sebezhetetlenek. Irán viszonylag olcsó drónokkal és rakétákkal is képes volt áttörni amerikai védelmi rendszereket.
Egy volt kínai légierős tiszt szerint Peking számára az egyik legfontosabb tanulság, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a saját védelmi rendszerek megerősítésére, különösen a kikötők, repülőterek és katonai bázisok védelmére.
Drónháború Tajvan körül
Tajvan továbbra is az egyik legveszélyesebb geopolitikai gócpont Ázsiában. Kína nem zárja ki a katonai erő alkalmazását a sziget „újraegyesítése” érdekében, miközben Tajvan és az Egyesült Államok is egyre komolyabban készül egy lehetséges konfliktusra.
A szakértők szerint egy jövőbeli háborúban kulcsszerepet játszanának a drónok és a nagy hatótávolságú rakéták. Kína a világ legnagyobb dróngyártó kapacitásával rendelkezik, és elemzések szerint akár évente egymilliárd fegyveres drónt is képes lehet előállítani.
Tajvan ugyanakkor még nem teljesen felkészült erre a fenyegetésre. Egy friss jelentés szerint a sziget jelenlegi drónelhárító rendszerei nem nyújtanak megfelelő védelmet a katonai létesítmények és az infrastruktúra számára.
Az amerikai hadsereg szintén alkalmazkodik az új hadviselési formákhoz. Az amerikai Indo-csendes-óceáni Parancsnokság vezetője korábban arról beszélt, hogy egy tajvani konfliktus esetén drónok ezreit vethetik be a Tajvani-szorosban a kínai erők feltartóztatására.
A tapasztalat döntő lehet
A szakértők szerint az iráni háború másik fontos tanulsága, hogy a katonai fölény önmagában nem garantál gyors politikai sikert. Bár az Egyesült Államok jelentős csapásokat mért Iránra, a konfliktus továbbra sem zárult le egyértelműen.
Kína számára külön problémát jelenthet a harci tapasztalat hiánya. A kínai hadsereg legutóbb 1979-ben vett részt komolyabb háborúban, míg az amerikai haderő az elmúlt évtizedekben több konfliktusban is harcolt.
Elemzők szerint a modern hadviselésben nemcsak a technológia számít, hanem az is, mennyire képes egy hadsereg gyorsan alkalmazkodni a változó helyzetekhez. Az iráni konfliktus azt is megmutatta, hogy egy regionális háború pillanatok alatt globális gazdasági problémává válhat.
Egy Tajvan körüli konfliktus pedig a világgazdaságra, az energiaellátásra és a nemzetközi kereskedelemre is súlyos hatással lenne.