Több mint 2600 milliárd forintnyi közpénzt toltak Orbánék magántőkealapokba – új jelentés tárja fel a hálózatot

A szervezet közérdekű adatigénylés alapján jutott olyan dokumentumokhoz, amelyek szerint 2013 óta 99 különböző tőkealap felé vállalt állami befektetési kötelezettséget több állami hátterű intézmény, köztük az NTH Nemzeti Tőkeholding Zrt., az MFB-csoport és az Exim Invest. Ezek az alapok itthon és külföldön bejegyzett magántőkealapokban, ingatlanalapokban és egyéb alternatív befektetési struktúrákban helyeztek ki forrásokat.

A jelentés szerint a teljes összeg meghaladja a 2645 milliárd forintot, ami több mint duplája a korábban ismert, 1300 milliárd forintos becslésnek. A Transparency International hangsúlyozza: a konstrukciók átláthatósága korlátozott, ami megnehezíti a tényleges tulajdonosi viszonyok feltárását.

A közpénzek magánalapokon keresztüli kihelyezése az elmúlt években a magyar gazdaságpolitika egyik legvitatottabb területévé vált. A konstrukciók lényege, hogy állami források közvetetten, befektetési alapokon keresztül jutnak el különböző vállalatokhoz, ami csökkenti az átláthatóságot, ugyanakkor növeli a befektetési rugalmasságot.

Kihez került a legtöbb pénz?

A jelentés szerint a legnagyobb összegek Tiborcz István érdekeltségeihez köthetők. A Gránit Alapkezelő által kezelt hat tőkealap összesen 308 milliárd forintnyi közpénzt kapott, míg az Equilor Alapkezelő további 73 milliárd forintnyi állami forrást kezelhetett különböző alapokon keresztül.

A dokumentum kitér arra is, hogy több esetben az eredetileg tervezett befektetési összegeket jelentősen megemelték, különösen a Gránithoz köthető alapoknál. Ez a gyakorlat a szervezet szerint további kérdéseket vet fel a döntéshozatal átláthatóságával kapcsolatban.

A Nagy Mártonhoz köthető üzleti körök sem maradtak ki a rendszerből: a Trustify Alapkezelő több alapja összesen több tízmilliárd forintnyi állami befektetési ígéretet kapott, miközben korábbi alapjaikba is jelentős összegek áramlottak.

A 4iG-csoport szintén kiemelt szereplője a rendszernek. A jelentés szerint az informatikai és védelmi ipari érdekeltségeket is magában foglaló vállalatcsoporthoz köthető alapokba közel 100 milliárd forintnyi közpénz és befektetési kötelezettség jutott az elmúlt években.

A Transparency International szerint a magántőkealapokon keresztüli forráskihelyezés rendszerszintű átláthatósági problémákat vet fel, mivel a végső kedvezményezettek sok esetben nem nyilvánosak, vagy nehezen visszakövethetők. Ez a struktúra a kritikusok szerint megnehezíti a közpénzek felhasználásának ellenőrzését.

A szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a jelenlegi rendszerben a közpénzek és a magánbefektetések határai elmosódnak, ami hosszabb távon a verseny torzulásához és a piaci egyenlőtlenségek erősödéséhez vezethet.

A jelentés megjelenése várhatóan újabb vitákat indít a magyar gazdaságirányítás átláthatóságáról és a tőkealapok szerepéről a közpénzek felhasználásában.