Belföld
Ez sokakat meglep majd: ennyi vándorol az államhoz a fizetésedből
Egy friss nemzetközi adatból kiderül, hogyan áll Magyarország a szomszédos országokhoz képest - és az is, miért érzik sokan, hogy a fizetésük jó része eltűnik.
Magyarországon az átlagbért kereső, gyermektelen munkavállalók esetében 2025-ben a teljes munkát terhelő adóelvonás 41,2 százalék volt – írja a Haszon Magazin. Ez az arány továbbra is jóval magasabb a 35,1 százalékos OECD-átlagnál.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Az úgynevezett adóék azt mutatja meg, hogy a teljes munkaerőköltségből – vagyis a bruttó bérből és a munkáltatói terhekből együtt – mekkora részt von el az állam adók és járulékok formájában. Vagyis nemcsak azt látjuk, mennyit kap kézhez a dolgozó, hanem azt is, mennyi pénz „tűnik el” a rendszerben. Az adatok szerint a magyar adóék az előző évhez képest lényegében nem változott, miközben az OECD-országok többségében emelkedés volt tapasztalható. Ez arra utal, hogy a hazai rendszer rövid távon stabil maradt, ugyanakkor kevésbé követte a nemzetközi trendeket.
Nem az szja a fő tényező
A magyar adórendszer egyik sajátossága, hogy az elvonás súlypontja nem a személyi jövedelemadón, hanem a járulékokon van. A munkavállalói és munkáltatói terhek együtt jelentős részt képviselnek, ami összességében magasabb adóéket eredményez.
„A magyar modell egyik sajátossága, hogy az elvonás súlypontja nem az SZJA-ban, hanem a járulékokban jelenik meg. Ez elsősorban a nettó jövedelmekre és a foglalkoztatás költségeire van hatással”
– mondta a lapnak Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
A régiós összehasonlítás alapján Magyarország a középmezőny felső részében helyezkedik el. A gyermektelen munkavállalók esetében:
- Szlovénia: 45,3 százalék
- Szlovákia: 42,7 százalék
- Magyarország: 41,2 százalék
- Csehország: 41,2 százalék
- Lengyelország: 35,0 százalék
Vagyis a magyar érték közel áll a csehhez, alacsonyabb a szlovák és szlovén szintnél, ugyanakkor jóval magasabb a lengyelnél, amely az egyik legkedvezőbb adóterhelést alkalmazza a térségben.
A különbség jelentősen csökken, ha családosokról van szó. A házas, kétgyermekes adózók esetében:
- Ausztria: nagyjából 40-41 százalék
- Csehország: körülbelül 36 százalék
- Magyarország: szintén körülbelül 36 százalék
- Szlovákia: 30-31 százalék
- Lengyelország: 26-27 százalék
Ez azt jelenti, hogy míg a gyermekteleneknél Magyarország az OECD-átlag felett van, addig a családosok esetében az adóterhelés már jóval közelebb kerül a régiós átlaghoz.
Forrás: Haszon