Gigatávcső a lakható exobolygók kutatásáért, de kérdéses a finanszírozás

A projekt jelenleg a végső tervezési fázisban van, amely az amerikai National Science Foundation (NSF) támogatásának előfeltétele. A konzorcium vezetője, Daniel Jaffe szerint 2027-re zárulhat le ez a szakasz, és kedvező döntés esetén 2028-ban indulhat az építkezés.

A GMT egyike annak a három óriástávcsőnek, amelyek a 2030-as években állhatnak szolgálatba. Közülük az európai Extremely Large Telescope már épül Chilében, míg az amerikai Thirty Meter Telescope hasonló finanszírozási kihívásokkal küzd.

Pénzügyi kihívások és technológiai áttörés

A GMT költségvetése meghaladja a 2 milliárd dollárt, miközben az NSF 2024-ben 1,6 milliárd dollárban maximalizálta az ilyen projektek támogatását. Ez azt jelenti, hogy a két amerikai óriástávcső nem kaphat teljes állami finanszírozást, így egyre nagyobb szerepet kapnak a magán- és nemzetközi befektetők.

A projekt azonban már most is előrehaladott állapotban van: a chilei Atacama-sivatagban, a Las Campanas-hegyen kiépítették az alapokat, miközben az Egyesült Államokban készül a hatalmas tartószerkezet. A távcső különlegessége, hogy hét óriási, egyenként 8,4 méteres tükörből áll majd, amelyeket adaptív optikai rendszer egészít ki.

Ez a technológia lehetővé teszi, hogy a távcső másodpercenként ezerszer korrigálja a légköri zavarokat, így eddig soha nem látott részletességgel vizsgálhatja az eget – magyarázta Rebecca Bernstein vezető kutató.

Exobolygók és az univerzum múltja a célkeresztben

A GMT egyik legfontosabb feladata a lakható zónában keringő exobolygók vizsgálata lesz. Egy speciális műszer képes lesz kiszűrni a csillagok fényét, így elemezhetővé válik a bolygók légköre – akár életre utaló jelek után kutatva.

Emellett a távcső az univerzum távoli, korai állapotát is feltérképezheti. A kutatók akár 10–11 milliárd évvel ezelőtti galaxisokat is vizsgálhatnak majd, feltárva a csillagkeletkezés és -pusztulás eddig kevéssé ismert folyamatait – hangsúlyozta Gwen Rudie.

A tudósok szerint azonban a legnagyobb felfedezések még elképzelhetetlenek. „Nem tudhatjuk, mit találunk” – fogalmazott Rudie.

A projekt jövője így egyszerre ígéretes és bizonytalan: ha sikerül biztosítani a szükséges forrásokat, a GMT a James Webb Space Telescope és más obszervatóriumok mellett forradalmasíthatja a világegyetemről alkotott képünket a következő évtizedekben.

Kép: Giant Magellan Telescope (render) – GMTO Corporation