Gazdaság / HR
Mégis újraindult a forgalom a Hormuzi-szorosban, de nő a bizonytalanság
Szombaton nyolc tartályhajóból álló konvoj haladt át a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros térségén, jelezve a tengeri forgalom óvatos újraindulását az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújának hetedik hetében.
A hajók – köztük cseppfolyósított gázszállítók és olajtankerek – az iráni vizeken, Larak-szigettől délre közlekedtek.
A fejlemények röviddel azután történtek, hogy Irán egy, az Egyesült Államok közvetítésével létrejött, tíznapos tűzszünet keretében ideiglenesen újranyitotta a világ olajkereskedelmének mintegy ötödét bonyolító útvonalat. A mostani mozgás az első jelentősebb hajóforgalom a konfliktus kezdete óta.
Az optimizmust azonban gyorsan lehűtötte Teherán bejelentése: az iráni hadsereg ismét szigorú katonai ellenőrzés alá vonta az áthaladást. Indoklásuk szerint az amerikai fél többször megsértette a megállapodásokat, sőt „kalózakciókat” hajtott végre blokád címén.
Tűzszünet, fenyegetések és elakadt tárgyalások
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Donald Trump amerikai elnök egyszerre beszélt biztató fejleményekről és a harcok esetleges újraindításáról. Kijelentette: ha a jövő hét közepéig nem születik tartós megállapodás, a tűzszünet véget érhet, miközben az iráni kikötők elleni amerikai blokád fennmarad.
A konfliktus február 28-án robbant ki, amikor amerikai–izraeli támadás érte Iránt. A harcok több ezer áldozatot követeltek, és a térség több országára is átterjedtek. A szoros lezárása az olajárak megugrását idézte elő, globális gazdasági bizonytalanságot keltve.
A diplomáciai megoldás továbbra is távolinak tűnik. Bár Washington újabb tárgyalásokat emlegetett a hétvégére, egyelőre nincs jele annak, hogy magas szintű egyeztetések valóban megkezdődnének. A pakisztáni Iszlámábádot jelölték ki helyszínként, de szombat reggelig nem mutatkoztak előkészületek.
A háttérben Pakisztán közvetítő szerepet vállal: Asim Munir hadseregfőnök Teheránban tárgyalt, míg Shehbaz Sharif több közel-keleti ország vezetőivel egyeztetett.
Közben Irán részéről is kemény üzenetek érkeztek. Mohammad Baqer Qalibaf parlamenti elnök figyelmeztetett: a szoros nem marad nyitva, ha az amerikai blokád folytatódik. A külügyminiszter, Abbas Araqchi ugyanakkor korábban még a kereskedelmi hajózás ideiglenes biztosításáról beszélt.
A legnagyobb vitát továbbra is Irán nukleáris programja jelenti. Washington teljes leállítást követel, míg Teherán ragaszkodik a békés célú atomenergia jogához. A tárgyalások során felmerült kompromisszumos javaslatok – például többéves korlátozás – egyelőre nem hoztak áttörést.
Bár az olajárak az elmúlt napokban csökkentek a szállítások részleges újraindulásának hírére, a helyzet továbbra is rendkívül törékeny. A Hormuzi-szoros jövője kulcskérdés marad – nemcsak a térség, hanem az egész világgazdaság számára.