Belföld
Rosszabbul élünk, mint négy éve? – a számok szerint a többség így érzi
Egyre többen érzik úgy Magyarországon, hogy nehezebben élnek meg, mint négy évvel ezelőtt. A Republikon Intézet friss kutatása szerint a társadalom háromnegyede romló megélhetési helyzetről számol be – még a kormánypárti szavazók is. A 2026-os választás közeledtével a megélhetés kérdése ismét a politikai küzdelem középpontjába került.
„Rosszabbul élünk, mint négy éve!” – a mondat sokak számára ismerősen csenghet. A Fidesz 2006-os kampányának egyik legemlékezetesebb szlogenje volt, amely a Medgyessy– és Gyurcsány-kormányok gazdasági teljesítményét támadta. Akkor azonban az üzenet végül nem bizonyult elég erősnek: a választók többsége nem érezte úgy, hogy saját helyzete valóban romlott volna, és újabb ciklust adott a baloldali kormánynak. Húsz évvel később, a 2026-os választás küszöbén ugyanaz a kérdés újra napirenden van – csak most éppen a Fidesz-kormányzás kapcsán. A Republikon Intézet legfrissebb, 2025 decemberében készült kutatása arra kereste a választ: rosszabbul élnek-e ma a magyarok, mint négy évvel ezelőtt?
A válasz egyértelmű: a többség szerint igen
A felmérés eredményei alapján a válaszadók háromnegyede úgy érzi, romlott a megélhetési helyzete 2022 óta. Mindössze a megkérdezettek 8 százaléka utasítja el egyértelműen ezt az állítást, míg összességében csak minden negyedik válaszadó hajlik pozitív értékelésre. Ez azt jelenti: a társadalmi hangulat kifejezetten borús, ha megélhetésről, anyagi biztonságról, életszínvonalról van szó.
Még a Fidesz-szavazók sem egységesek
Különösen figyelemre méltó a pártpreferenciák szerinti bontás. A negatív helyzetértékelés nem csak az ellenzéki táborokra jellemző.
A Fidesz–KDNP szavazók 38 százaléka is úgy gondolja, hogy rosszabbul élünk, mint négy éve.
A Tisza Párt szimpatizánsai körében szinte teljes az egyetértés: 93 százalékuk szerint romlott a helyzet. A „Tiszán-túli” ellenzéki szavazók 82 százaléka szintén negatívan ítéli meg az elmúlt időszakot. A bizonytalanok véleménye talán a legbeszédesebb: 80 százalékuk szerint romlott a megélhetés.
A kutatás eredményei nem a semmiből jönnek. Az elmúlt négy évben:
- Magyarország EU-rekorder inflációt produkált,
- a GDP növekedése 2025 harmadik negyedévében 0 százalékos volt,
- a költségvetési hiány minden korábbi várakozást felülmúlt,
- a fogyasztás, a bérek, a lakhatási költségek, a nyugdíjráfordítások,
- valamint az egészségügyi, oktatási és K+F kiadások terén is gyenge a teljesítmény.
Mindez egy olyan globális környezetben történt, ahol valóban egymást követték a válságok – ám a Republikon elemzése szerint a magyar gazdaság ezekből rosszabbul jött ki, mint a legtöbb régiós és uniós ország.
A Republikon szerint a Fidesz–KDNP évek óta két fő kampányeszközzel dolgozik: egyrészt eredménykommunikációval, másrészt megfélemlítéssel. A 2026-os választás egyik kulcskérdése az lesz, hogy a tartósan gyenge gazdasági környezetben működhet-e még a sikertörténetek hangsúlyozása, vagy ismét a félelemkeltés – háború, külső ellenség, összeesküvések – kerül-e a kampány középpontjába.
Ezzel párhuzamosan az is nyitott kérdés, hogy a Tisza Párt és az ellenzék képes lesz-e hitelesen megnevezni a gazdasági problémák felelőseit, és meggyőzni a választókat arról, hogy a nehézségek nem külső „magyarellenes erők”, hanem a 16 éve kormányzó politikai elit döntéseinek következményei.
A kérdés már nem az, hogy romlott-e a megélhetés, hanem az, hogy a választók hisznek-e abban, hogy egy kormányváltás javítana a helyzeten, vagy ismét elfogadják azt az üzenetet, hogy csak a jelenlegi hatalom képes megvédeni őket egy még rosszabb forgatókönyvtől. A válaszra hamarosan a választások adnak majd végleges választ.
Fotó: Freepik