2022. május 22. - Júlia, Rita

Egyre több az új védjegy

Apenta, Tonogen, Kalmopyrin, Fabulon, Sulfotin, Rubophen – talán nem is gondolnánk, hogy ezek a márkanevek milyen régóta vannak velünk, sőt, van közöttük olyan is, amely több mint 100 éve kötődik egy-egy minőségi termékhez.
2022. január 28. péntek 08:13 - HírExtra

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejelenthető védjegyek éppen a megkülönböztethetőséget és az egyediséget szolgálják. Talán ennek is köszönhető, hogy 2021-ben is nőtt a beadott oltalmi igények száma hazánkban. 

Mindennapjainkat alapjaiban befolyásolják a minket körülvevő mintázatok: az utcán sétálva, bevásárlásnál, az interneten szörfölve, szórakozás közben vagy bármilyen más élethelyzetben is olyan vizuális vagy éppen audiovizuális élmények érhetnek minket, amelyek meghatározóak lehetnek döntéseinkben. Egy márkajelzés, egy szín, egy szignál sokszor azonnal valamilyen terméket vagy szolgáltatást juttat eszünkbe. Nem csoda, hogy a vállalkozások, alkotó- vagy kulturális műhelyek (gondoljunk itt például zenekarokra, színházakra, múzeumokra) tudatosan olyan megkülönböztető jelzéseket használnak, amelyektől azonnal felismerhetővé válnak: ilyenek akár a piros pöttyök, egy pipa, egy részben megevett alma vagy épp a Tankcsapda, esetleg a Radnóti Színház logója. 

A megkülönböztethetőséget szolgáló jelzések, azaz a védjegyek, már több mint 100 éve is fontosak voltak, hiszen ezzel az emberek különbséget tudtak tenni egyes termékek között és a vállalkozások könnyebben tudták hirdetni saját magukat vagy áruikat. Ráadásul a védjegyoltalom az egyetlen olyan szellemitulajdon-védelmi forma, amely korlátlan alkalommal megújítható, így nem ritkák a több, mint százéves védjegyek sem. 

A védjegybejelentés napjainkban újra virágkorát éli. A 2021 ebből a szempontból is kiemelkedőnek tekinthető, hiszen 4192 bejelentéssel a tavalyi volt az elmúlt 10 esztendő második legintenzívebb időszaka: csak 2012-ben érkezett be több védjegyoltalmi kérelem a hivatalhoz (4599), és az elmúlt 4 évet tekintve is folyamatosan növekedtek a számok. 2021-ben a legtöbb bejelentési kérelem gyógyszergyáraktól (Egis, Richter) és a közigazgatásból (Külgazdasági és Külügyminisztérium, Magyar Turisztikai Ügynökség) érkezett, de több magyar vállalkozás (például WeLoveShirts, Lajvér Borház) is jeleskedett ezen a területen. 

Magyarországon immár 126 éve a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala foglalkozik a bejelentésekkel – ennek megfelelően hazánkban is találhatunk szép kort megélt védjegyeket. Például a legidősebb magyar védjegy az Apenta ásványvízé, amelyet 1899. április 19-én, vagyis 123 évvel ezelőtt jelentettek be. A gyógyszeripar területén szintén találhatunk régóta létező védjegyeket: a Richter gyógyszergyár 1902. november 19-én jegyeztette be a Tonogen szóvédjegyet, 1910. november 15-én a Kalmopyrint, 1971. január 14-én pedig a Fabulont, az EGIS 1914. február 3-án a Sulfotint, a Chinoin pedig 1942. október 31-én a Rubophent. 

Érdekes a Tisza cipő ábrás védjegyének története. Az 1970. október 6-án bejelentett védjegy oltalma ugyanis 2000-ben megszűnt, így az eredeti tulajdonosok helyett egy másik vállalkozás élesztette újra sikeresen a cipőmárkát a már ismert logót használva. Az ügy végül 10 éves pereskedésbe torkollt, ám végül a bíróság precedens értékű ítéletében nem adott helyt az eredeti tulajdonos védjegytörlési és védjegybitorlási kérelmének.

Forrás: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ön szerint mi okozta a koronavírust?
Egyszerű véletlen
Az állatok és emberek közt megnövekedett találkozásszám
Kína terjesztette gazdasági előnyökért
Trump áll mögötte
Nem tudom, de nem lehet véletlen
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását