Külföld
Körbeért Washington és Teherán: egy év háború után ugyanott tartanak
Az Egyesült Államok és Irán kapcsolata egy év alatt szinte teljes kört írt le. Donald Trump amerikai elnök ismét 60 napos határidőt szabott Teheránnak egy új nukleáris megállapodás megkötésére, miközben a katonai fellépés lehetősége továbbra is az asztalon van. A helyzet kísértetiesen emlékeztet a 2025 tavaszán történtekre, amikor a diplomáciai próbálkozásokat végül izraeli és amerikai katonai akciók váltották fel.
A tavalyi események gyorsan eszkalálódtak: Izrael júniusban támadást indított Irán ellen, majd egy 12 napos háború bontakozott ki. Az Egyesült Államok később iráni nukleáris létesítményeket vett célba, azt állítva, hogy súlyos csapást mért Teherán atomprogramjára. A konfliktus azonban több ezer ember életét követelte Iránban és Libanonban, miközben a térség biztonsági helyzete tovább romlott.
Közelebb vagy távolabb a nukleáris fegyvertől?
A katonai műveletek kétségtelenül meggyengítették Irán nukleáris infrastruktúráját és rakétakapacitásait. Elemzők szerint emiatt rövid távon kevésbé valószínű, hogy Teherán képes lenne atomfegyvert előállítani.
Ugyanakkor a politikai hatás éppen az ellenkező irányba mutathat. Az iráni vezetés jelentős veszteségeket szenvedett, és a rezsim túlélő vezetői minden eddiginél erősebb motivációt érezhetnek arra, hogy hosszú távon nukleáris elrettentő képességet építsenek ki. A kérdés így nem csupán az, hogy Irán képes-e atomfegyvert gyártani, hanem az is, hogy mennyire vált elszánttá ebben.
Washington is megfizette az árát
A konfliktus nemcsak Iránt, hanem az Egyesült Államokat is megviselte. Az amerikai katonai erő ugyan továbbra is meghatározó, de a hónapokon át tartó feszültség rávilágított arra, hogy Washington és szövetségesei továbbra is tartanak az iráni drónok, rakéták és a globális energiapiacot fenyegető lépések következményeitől.
Közben az amerikai–izraeli kapcsolat is feszültebbé vált. Miközben Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a kemény fellépés híve maradt, Trump egyre inkább a diplomácia felé fordult, ami nézetkülönbségeket eredményezett a két vezető között.
A konfliktus Trump politikai pozícióját is gyengítette. A háború megosztotta saját táborát, emelte az energiaárakat, és aláásta azt a képet, amely szerint ő a béketeremtő amerikai elnök.
Most, hogy ismét egy 60 napos tárgyalási időszak kezdődik, a legfontosabb kérdés változatlan: vajon a katonai nyomás és az ismétlődő erődemonstrációk valóban nagyobb biztonságot hoztak-e a Közel-Keletnek, vagy csupán újraindították ugyanazt a veszélyes ciklust, amelyből sem Washington, sem Teherán nem talált kiutat.
Forrás: CNN nyomán