Nőttek a beruházások

 

Legfrissebb jelentésében a hivatal 17,3 százalékról 10,8 százalékra változtatta a beruházások első negyedévi növekedési ütemét.

Az előző negyedévhez mérve a beruházások szezonálisan kiigazított volumene 4,2 százalékkal nőtt.

A beruházások értéke 1852 milliárd forintot tett ki a második negyedévben, 591 milliárddal volt több az első negyedévinél és 640 milliárd forinttal az egy évvel korábbinál.

A beruházási teljesítményérték 54 százalékát képviselő építési beruházások volumene 15,3, a 45 százalékos súlyú gép- és berendezés beruházásoké 15,9 százalékkal nőtt.

A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 10,1, a 15 százalékát teljesítő költségvetési szerveknél 44,1 százalékkal bővült a fejlesztések volumene.

A nemzetgazdasági beruházások negyedét képviselő feldolgozóipar fejlesztései 3,2 százalékkal nőttek az előző negyedévi 3,8 százalékos visszaesés után. A legnagyobb növekedést a villamos berendezések gyártásában mérte a KSH. Kiemelkedő emelkedés volt a gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban, valamint a gép, gépi berendezés gyártása területén is. A járműgyártás beruházásai - amelyek a feldolgozóipar tárgyidőszaki fejlesztéseinek több mint ötödét tették ki - csökkentek.

Az építőipari gazdasági szervezetek a gazdasági konjunktúra hatására 29,3 százalékkal növelték tárgyieszköz-fejlesztéseiket.

Az energiaiparban mért 66,6 százalékos növekedésben naperőművek telepítése is szerepet játszott.

A mezőgazdaságban 1,5 százalékkal kevesebb beruházás valósult meg, mint a tavalyi második negyedévben, és az első félévben is 1,7 százalékkal elmaradtak a tavalyi 28,7 százalékos emelkedést mutató magas bázistól.

A nagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a leginkább a szállítás, raktározás beruházásainak volumene nőtt (21,9 százalékkal), elsősorban a folytatódó út-, autópálya-, vasútépítések és felújítások következtében, emellett a szállítással foglalkozó vállalkozások is növelték beruházásaikat.

A teljesítményérték mintegy 16 százalékát képviselő ingatlanügyletek beruházási volumene 7,9 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásépítések és felújítások folytatódó bővülése mellett a bérbeadást szolgáló létesítményekbe (pl. irodaházak, raktárak stb.) történő befektetések is növekedtek.

A kereskedelem, gépjárműjavításban 9,7 százalékkal folytatódott a beruházási teljesítmény növekedése, a kiskereskedelmi üzletek mellett a nagykereskedelmi hálózatok és a gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások is növelték beruházásaikat.

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a szállodaépítések és felújítások - a korábbi időszakokhoz hasonlóan - ismét hozzájárultak a beruházási teljesítmény 20,8 százalékos növekedéséhez.

A pénzügyi, biztosítási tevékenység beruházásainak 65,8 százalékos bővülésében informatikai eszközök beszerzése volt meghatározó.

A költségvetési szektorban - elsősorban az uniós forrásból történő fejlesztések következtében - a rend- és honvédelemhez kapcsolódó, illetve a központi közigazgatás területén megvalósult beruházások 75,5 százalékkal haladták meg az egy ével korábbiakat. Az oktatásban - főként a felsőoktatáshoz kötődő fejlesztések miatt - 23,0 százalékkal nőtt a beruházások volumene. A humán-egészségügyi, szociális ellátásban - elsősorban a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődő, alacsonyabb volumenű invesztíciók miatt - 1,5 százalékkal mérséklődtek a fejlesztések. A művészet, szórakoztatás, szabadidő területén a beruházások 21,1 százalékos emelkedését továbbra is a versenysporttal és a kultúrával kapcsolatos nagyprojektek okozták - közölte a KSH.