Ez a nap nagyon busó volt
A busójárás Közép-Európa "hatalmas farsangi fesztiválja", amelyet a magyar Országgyűlés törvénnyel is véd, az a hungarikumok sorában is helyt kapott - mondta a Duna-parti városban rendezett hatnapos népszokás vasárnapi fő programján a kultúráért felelős államtitkár.
2017. február 26. vasárnap 18:26 - HírExtra
Hoppál Péter köszöntőjében felidézte, hogy a Mohácson élő nemzetiségek békés egymás mellett éléséből született gazdag, színes kulturális hagyatékot az UNESCO emberiség szellemi kulturális örökségének részévé választotta. A világ télűző hagyományait - köztük a velencei és a Rio de Janeiró-i karnevált - példaként említve kijelentette: a busójárás Közép-Európa "hatalmas farsangi fesztiválja", amelyet a magyar Országgyűlés törvénnyel is véd, hiszen az a hungarikumok sorában is helyt kapott.
Töretlen a népszerűség
Az esemény szervezőinek elmúlt tíz-tizenöt évben végzett munkáját méltatva azt mondta, a busójárás méltán vált nagy nemzetközi eseménnyé. Szekó József (Fidesz-KDNP) polgármester a mohácsiak több mint 250 éves hagyományáról szólva felelevenítette: a busójárás egy télűző, tavaszköszöntő, termékenységvarázsló farsangolás. A mohácsi fesztivál népszerűsége töretlen, a szervezők becslései szerint a busójárás kiemelt rendezvényei 80-100 ezer látogatót vonzanak.
Jobbra egy busó, balra a barátja, Chewbacca
Az érdeklődők szórakoztatásáról idén minden eddiginél több, mintegy 1300 maskarás gondoskodik, a busójárás hat napja alatt harmincnál is több helyszínen mintegy nyolcvan programra várják az érdeklődőket.
A busók vasárnap kora délután csónakjaikkal a Mohács-szigetről átkeltek a Dunán, a délutáni felvonulást követően a kompról a folyó vizére bocsájtják a kimúlt telet jelképező fakoporsót, sötétedéskor pedig meggyújtják a főtéren álló, rőzséből összehordott hatalmas máglyát.
A mohácsi jelmezesek hétfőn már házról házra járva mutatják be télűző tudományukat, a húshagyókeddi zárónapon pedig újabb máglyán elégetik a zord évszakot szimbolizáló koporsót.
Muszlim hadakat riogattak
Mohács messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a helyi sokácok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
Forrás: MTI
