2024. március 29. - Auguszta

Anya tervez, apa főz?

Robert Firmhofer, a varsói Kopernikusz Tudományos Központ vezérigazgatója szerint a régió versenyképességének fokozásához szemléletváltásra van szükség a mérnökképzésben.
2013. augusztus 30. péntek 13:28 - HírExtra
Egy fiútól azt várják el, hogy tornyokat építsen építőkockákból, egy lánytól pedig azt, hogy babákkal játsszon. A gyerekeknek ez a sztereotip szerepekbe való beskatulyázása ósdi, idejétmúlt nézet, ám mégis még mindig rengeteg szülő vélekedik így. De honnan ered ez a szerepekkel kapcsolatos előítélet - kérdezi Robert Firmhofer, a varsói Kopernikusz Tudományos Központ vezérigazgatója a GE regionális blogján megjelenő írásában.

Miért kényszerítik bele a gyerekeket már az elejétől fogva ezekbe a szerepekbe? Vajon a lányokból is Bob, az építőmester válna, ha műanyag szerszámokkal játszanának? Természetesen! Senki sem állítja, hogy egy nő nem képes megtanulni az autószerelést vagy a felhőkarcolók tervezését. A férfi és a női agy ugyan tényleg eltérően működik, de ez valójában csak előnyére válik a tudománynak!

A Kopernikusz Tudományos Központban arra a következtetésre jutottak, hogy a fiúkat maga a barkácsolás folyamata vonzza. A lányok ezzel szemben mindig tudni akarják, hogy mi az egész procedúra célja: milyen funkciót szánnak az épületnek, kinek a javát szolgálja az új híd megépítése, és miért pont erre menjen az út nyomvonala, és nem valamerre másfelé?

A kedvenc szakmák

Senki sem tudja megjósolni, hogy 10-20 év múlva mely szakmák lesznek a legkeresettebbek. A nagy nemzetközi vállalatok megpróbálnak ugyan a jövőbe látni, de ők is csak maximum 5-7 évre látnak előre. Ez pedig felveti azt a kulcsfontosságú kérdést, hogy milyen oktatásban részesítsük gyermekeinket, ha azt akarjuk, hogy biztosan találjanak majd állást?

A válaszom a következő: koncentráljunk azokra a „kompetenciákra és készségekre”, amelyek kiállják az idő próbáját; azokra az eszközökre, amelyek a munkaerőpiac folyton változó trendjei dacára is használhatóak maradnak. Ezek közé tartoznak a kemény kompetenciák, mint például az idegen nyelvek ismerete vagy a matematika, és a puha készségek, mint például a csapatmunka, a kommunikáció és a kritikus gondolkodás. Ezeket azonban nem tanítják az iskolákban! Vajon miért nem?

A Kopernikusz Tudományos Központnak mintegy 220 munkatársa van. Ha az egyikük megkeres egy problémával, akkor maximum 3 perce van arra, hogy ismertesse az ügyet és felvázoljon 2-3 megoldást. Először ezt mindig furcsának találják egy kicsit, mert még soha senki nem mondta nekik, hogyan kell ezt csinálni. Ennek ellenére mindig megértik a dolog lényegét, és néhány hónap múlva már mindenkinek nagyszerűen megy. Máshol azonban rengeteg jól képzett, ragyogó elmével rendelkező fiatal hullik ki a rostán az állásinterjúkon pusztán azért, mert nem tudják, hogyan kommunikáljanak.

Az egyik végtelenül fontos kompetencia a tanulás képessége. De várjunk csak egy percet, hiszen mindenki mestere a tanulásnak, miután vagy 17 évet töltött különféle iskolákban, nemde? Nos, korántsem ez a helyzet. A diákok fejét minden osztályban teletömik az összes elképzelhető tudásterületről származó információkkal és adatokkal. Majd jön a záróvizsga, és minden kezdődik elölről. Nem mindenki álmodik azonban arról, hogy szerepeljen a „Legyen Ön is milliomosban”.

Kompetencia

Ahelyett, hogy a fiatalok fejét sok felesleges információval tömnénk tele, sokkal jobban járnánk, ha olyan alapvető kompetenciákkal látnánk el őket, amelyeket a való életben tényleg hasznosítani tudnak. Ez lehet a végszó a vállalatoknak a belépésre. A Wellcome Trust például National Science Learning Centre (Nemzeti Tudományos Tanulási Központ) néven egy közös kutatási és üzleti partnertársulást hozott létre Angliában. A résztvevő felek, diákok és tanárok egyaránt, együtt dolgoznak szakmai kompetenciáik fejlesztésén. Bár kisebb léptűek, de Lengyelországban is láthatóak már hasonló kezdeményezések az Aviatikai Völgyben „lakó” vállalatok részéről.

Kezdetnek nem rossz, ám sokkal nagyobb léptékben kellene alkalmazni a rendszert. A lengyel Oktatási Minisztérium magától nem fog cselekedni, ezért az irányítást más érdekelteknek, köztük a vállalatoknak kell átvenniük.

A vállalatvezetőknek fel kell tenniük a kérdést: kiket akarnak alkalmazni a jövőben? Ragyogó elméjű fiatalokat, akik csak magolni tanultak meg, vagy tehetséges fiatalokat, akik kreatívan is tudnak gondolkodni?

A legtöbb vállalat azt mondja majd, hogy az üzletmenet fellendítése érdekében újítani akar – ám az újítás többnyire kliséktől mentes gondolkodást feltételez. Az oktatóknak is követniük kell ezt a példát!
Forrás: felvi.hu
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ön szerint mi okozta a koronavírust?
Egyszerű véletlen
Az állatok és emberek közt megnövekedett találkozásszám
Kína terjesztette gazdasági előnyökért
Trump áll mögötte
Nem tudom, de nem lehet véletlen
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását