A közleményben az áll: a megalapozott gyanú lényege szerint az érintett bíró, K-né J. Judit 2008 végétől 2010 elejéig H. Attila felszámolótól folyamatosan különböző jogtalan előnyöket fogadott el. H. Attila egyebek mellett rendszeresen szállította a bírót - ellenérték nélkül - a személygépkocsijával, intézte az autója üzemeltetése során felvetődő szervizmunkákat és más ügyeket.
 
Ugyancsak a felszámoló intézte a bíró megtakarításával kapcsolatos ügyeket, mint ahogy a K-né J. Judit érdekeltségébe tartozó cég ügyeit is. A nyomozás során arra vonatkozóan is adatot találtak, hogy a bíró a felszámoló költségén vett részt egy háromnapos disznótoros rendezvényen.

Az ügyészség szerint ezen anyagi előnyökhöz kapcsolódóan a bírónő a felszámolót több esetben a lakásán fogadta, ahol a folyamatban lévő, a felszámolót érintő ügyekről is rendszeresen egyeztettek, illetve ahol H. Attilától beadványokat is átvett.

A gyanú szerint K-né J. Judit a kapott előnyökre való tekintettel a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény rendelkezéseiből fakadó kötelezettségeit, bírói esküjét folyamatosan megszegve a H. Attilát érintő ügyekben részrehajlóan, a felszámoló befolyását elfogadva, annak sorozatosan jogtalan előnyt biztosítva járt el.

A bírónő az ügyeiben eljárva a felszámolókat nem az előírásoknak megfelelően – véletlenszerűen, arányosan – jelölte ki (2008-2009-ben aránytalanul sokszor jelölte ki a H. Attilához köthető felszámoló szervezeteket), és több esetben a munkatársait is befolyásolni próbálta e szervezetek kijelölése érdekében - áll a közleményben.

Az ügyészség szerint K-né J. Judit cselekménye fontosabb ügyekben intézkedő hivatalos személy által kötelességszegéssel folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette, míg H. Attila kötelesség folytatólagosan elkövetett megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettével gyanúsítható.

Sem a bíró, sem a felszámoló nem élt panasszal a gyanúsításközléssel szemben, ugyanakkor tagadták a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését, majd megtagadták a vallomástételt.