2022. szeptember 28. - Vencel
Felborzolta a szakszervezeti kedélyeket a kormány új törvényjavaslata, mely a munkavállalók sztrájkjogait korlátozná. Bertók Judittal, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) vezető jogtanácsosával beszélgettünk.
2010. december 21. kedd 11:02 - Hassan Szihám
Miről szól egészen pontosan a sztrájktörvény módosítását célzó javaslat?

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának közleménye:
A LIGA Szakszervezetek számára elfogadhatatlan, hogy a kormány ismét egyéni képviselői indítványok mögé bújva változtat meg kétharmados törvényeket, miközben teljes mértékben kerüli az érintettekkel való egyeztetés látszatát is. A sztrájktörvénybe való ad hoc belenyúlás újabb ékes példája annak, hogyan kell szakmaiatlan és következésképp végrehajthatatlan törvényt alkotni.

A jogalkotás folyamatának nem véletlenül része minden demokratikus jogállamban a társadalmi és szakmai párbeszéd, hiszen egyedül így kerülhető el a hasonlóan rossz szabályok törvénybe iktatása. A LIGA Szakszervezetek – habár megérti a társadalom igényét a közszolgáltatások területén szervezett sztrájkok pontosabb szabályozására – teljes mértékben elutasítja a kormány módszereit és javaslatát.
A jelenleg hatályos sztrájktörvény ötödik paragrafusa kimondja, hogy a harmadik paragrafusban meghatározott esetekben lehet a sztrájk jogellenességét megállapítani. Ezt a harmadik paragrafust akarják most kibővíteni azzal, hogy beépítenék a jogellenesség körébe a sztrájkjoggal való visszaélést.

Ez mit takar?

Ez az, amit nem lehet tudni. Ez egy gumiszabály. Egy MÁV-sztrájk esetén ez úgy nézne ki, hogy a MÁV, mint kérelmező beadja a bíróságnak, hogy állapítsák meg, a szakszervezet, vagy a munkavállalók éltek e vissza a sztrájkjoggal. Innentől kezdve a bíróság azzal indokolhatja a visszaélést, amivel akarja. Gyakorlatilag bármit mondhatnak, hiszen a törvénytervezet nem sorolja fel, mik lehetnek ezek a visszaéléses esetek.

Ez nagyfokú jogbizonytalanságot szülhet, hiszen nem lehet majd előre tudni, hogy egy előre meghirdetett és az összes jogszabályt betartva lefolytatott sztrájk esetén a bíróság végül utólag nem a munkáltató kérelmének ad-e helyt.

Milyen következménye lehet, ha megállapítják a sztrájk jogellenességét?


Ha egy munkavállaló részt vesz egy jogellenes sztrájkban, nem jár neki munkajogi védelem. Tehát a rendkívüli felmondástól kezdve mindenféle hátrányos jogkövetkezményt lehet vele szemben alkalmazni. Ha pedig a munkavállalók ennek a veszélynek vannak kitéve, nem mernek majd sztrájkolni. Hiszen ez a törvénytervezet egy olyan bizonytalansági tényezőt emel be ide, aminek következtében bármilyen sztrájkra rásüthetik mostantól, hogy jogellenes. Ez súlyosan sérti a munkavállalók alkotmányos jogait.



A tervezet másik része a még elégséges szolgáltatásokkal kapcsolatos. Ez milyen változást jelent?

Ezzel kapcsolatban is vannak aggályaink, ha nem is olyan mértékűek, mint az említett gumiszabállyal. A jelenlegi bírói gyakorlat a most hatályos szabályokhoz igazodva azt mondja ki, hogy attól függetlenül is lehet sztrájkolni, ha nincs megállapodás a még elégséges szolgáltatások kérdésében. Erre legfelsőbb bírósági döntések is vannak. Az új szabály szerint azonban döntésnek kell születnie a még elégséges szolgáltatásokról, különben a sztrájk jogellenesnek minősül.

Az új törvény szerint, hogy nézne ki a sztrájkig vezető út?


Azt mondják, törvényben kerül szabályozásra a még elégséges szolgáltatás mértéke és feltételei. Ez azért aggályos, mert lehetetlenség, hogy bármely ágazati törvény ki tudjon terjedni arra, hogy részletszabályokat meg tudjon fogalmazni minden esetben.

Ha nincs törvényi szabályozás, jön a felek megállapodása. A munkáltatónak az a jó, ha nincs döntés a még elégséges szolgáltatásokról, hiszen addig nem kezdhetik meg a sztrájkot.

Ha a felek nem állapodnak meg, bármelyik fél kérelmére a bírósághoz lehet fordulni. Ezzel az a probléma, hogy a munkaügyi bíróságok hatáskörébe adja a döntést. Korábban voltak különböző konferenciák és fórumok, melyek bírók részvételével zajlottak, akik nagyon tiltakoztak ez ellen. Elmondták, ők képtelenek ilyen ügyekben döntést hozni, hiszen ezek nem jogi, hanem szakmai kérdések.

A törvénytervezetben ráadásul rövid határidők szerepelek. Tehát még lehetőség sincs arra, hogy a bíróság esetleg szakértőt vegyen igénybe. Ilyenkor nyilván az lesz a gyakorlat, hogy a munkavállalói és a munkáltatói változat közül a bíróság a könnyebb utat, vagyis a munkáltatói verziót választja majd, mivel az áll közelebb a szolgáltatás száz százalékos mértékéhez. Így lényegében itt is a sztrájkjog korlátozásáról van szó.



A szokásos év eleji sztrájkokat érintheti már az új szabályozás?

A módosítás hatályba lépése is aggályos pont. A tervezet azt mondja ki, hogy a kihirdetését követő napon lép hatályba az új sztrájktörvény. De a hatályba lépésekor folyamatban levő kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárások során már alkalmazni kell.  Akkor is, ha a tárgyalások esetleg már lezajlottak, és a sztrájkfelhívás már folyamatban van. Ha ezekre az esetekre is alkalmazni kell a rendeletet, akkor ez egy visszamenőleges jogalkotást feltételez.

A MÁV-nál például még nem állapodtak meg a jövő évre vonatkozó bérekről. Nekik milyen lehetőségeik lesznek?

Ha a felek között nem születik megállapodás, kollektív munkaügyi vita indul. Ennek szabályai szerint az egyeztetés hét napig tart. Az új jogszabály szerint a még elégséges szolgáltatás tárgyában a feleknek kell megállapodni. Ha pedig nem állapodnak meg, akkor tizenöt napos átfutási időt feltételezve jogerős döntés születik a bíróságon, ami kimondhatja, hogy a még elégséges szolgáltatások mértéke kilencvenötszázalék. És akkor tessék, lehet sztrájkolni. De akkor még mindig ott a veszély, hogy mi is a sztrájkjoggal való visszaélés.

Mi lehetett a törvényalkotók célja ezekkel a módosításokkal?


Nyilván meg akarják kímélni magukat a jövőbeni sztrájkoktól.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását