Belföld
„Természetes, hogy egy pártban vannak konfliktusok”
Aktuálpolitikai kérdésekről és az LMP-n belül meglévő vélt és valós problémákról beszélgettünk Szabó Tímea frakcióvezető-helyettessel.
Mielőtt képviselő lett, elég sok helyen megfordult a világban, sok helyen dolgozott. Hogyan tudja hasznosítani ezeket a tapasztalatait képviselőként?
A Parlamenten belül is emberi jogokkal foglalkozom így szakmai szinten veszem hasznát eddigi tapasztalataimnak. Másrészről szervezeti, kulturális tapasztalatokat is hoztam. Jónéhány országban, sokféle szervezetnél dolgoztam. Megtanultam olyan közösségben dolgozni, ahol közös a cél, de mindenki a saját szakterületéért felel.
Pesrze nehéz összehasonlítani egy pakisztáni menekült táborban tűző napon végzett kétkezi munkát, egy parlamenti irodában végzett jogalkotói tevékenységgel. A Harvardon végzett munkám annyiban hasonlít a jelenlegihez, hogy bár ott alapvetően kutatásokat folytattam, volt egyfajta diplomáciai vetülete is. ENSZ vezetőkkel, delegációkkal tárgyaltam, feladatom volt meggyőzni őket saját stratégiánk helyességéről. Ott is fontos volt az érdekérvényesítő képesség és a kompromisszumkészség.
Ha már az emberi jogoknál tartunk: Tarlós István télvíz idején száműzte a hajléktalanokat az aluljárókból.
Ezt egy embertelen lépésnek tartom. Illeszkedik a kormány represszív büntetőpolitikájába, illetve abba, hogy a problémák megoldása helyett a szőnyeg alá söprést választják. A kormány szerint, ha nem látunk egy problémát, akkor az emberek azt fogják hinni, hogy az nem is létezik. Az LMP azért jött létre, hogy képviselje azokat a társadalmi csoportokat is, akiknek az érdekérvényesítő képessége sokkal gyengébb, mint a társadalom többségéé.
Az LMP-nek milyen elképzelései vannak a hajléktalan probléma kezelésére?
Szociális bérlakás programban látjuk a megoldást. Rengeteg az üresen álló épület Budapesten, ezeket szociális bérlakásként kellene használni. A lakhatás alapvető emberi jog, és az államnak a jelenleginél nagyobb felelősséget kell vállalnia ezen jog biztosításában. Ennek egyik eszköze lehet egy olyan szabályozás kialakítása, ami ösztönzi a hosszú ideje üresen álló lakások hasznosítását, illetve nem kriminalizálja az ilyen lakásokba beköltöző hajléktalan embereket. A hajléktalanságra nem a tömegszállások, hanem az emberhez méltó lakhatás biztosítása a megfelelő válasz.
Hogyan tudják érvényesíteni az elképzeléseiket egy akkora ellenszélben, amit a Fidesz kétharmados többsége jelent?
Eleve kihívásokat jelent ellenzéki pozícióból politizálni. Egy kétharmados kormánytöbbséggel szemben ez még több feladattal jár. Az LMP konstruktív ellenzéki szerepet kíván betölteni.
Voltak, vannak kisebb-nagyobb sikereink. Bízunk benne, hogy azokat a célokat, amiket a választási kampányban is megfogalmaztuk, valamilyen módon meg tudjuk valósítani. Számos alkalommal sikerült már meggyőznünk a kormánytöbbséget az álláspontunkról.
Mik voltak ezek?
Legutóbb a költségvetés vitája során az LMP nyolc módosítóját fogadták el. Ezzel többek között további félmilliárd forint jutott a nemzeti parkoknak, hozzájárultunk a kortárs zenei kultúra megmentéséhez, segítettük a fogyatékkal élőket és a Rádió C fennmaradását.
De több önálló képviselői indítványunkat is tárgysorozatba vették: például a párt és kampányfinanszírozást érintőt. A migrációs törvénycsomag kapcsán is szép számú módosító javaslatot fogadtak el tőlünk.
Kivel tudnak a legjobban együttműködni a Parlamentben?
Már a választások során is megmondtuk, hogy mi ügyek mentén kívánunk együttműködni különböző pártokkal. Tehát ha akár a Fidesz, akár az MSZP benyújt egy olyan javaslatot, amivel tartalmilag egyetértünk, azt nem fogjuk csak azért leszavazni, mert egyik vagy másik párt nyújtotta be. Ugyanezt a konstruktív politizálást várjuk el a többi párttól is.
Említette a fogyatékkal élőket. Az akadálymentesítés nem áll túl jól, úgy néz ki, hogy nem tudják tartani a határidőket.
Igen, ez egy komoly gond, de sajnos a fogyatékkal élők ügyében számos más problémával is szembe kell néznünk.
Az egyik ilyen, hogy a kormány egész egyszerűen nem tesz eleget a törvényi kötelezettségeinek. Például az Országos Fogyatékosügyi Tanácsot május óta nem hívták össze, pedig a jogszabály értelmében a kormánynak minimum negyedévenként egyeztetnie kell a különböző fogyatékos ügyi szervezetekkel. Ehhez képest erre május óta erre nem került sor, holott azóta többször változott az Alkotmány, a családtámogatási rendszer, és a munkaügyi szabályozás is, ami a fogyatékkal élőket is érinti. Itt több mint hatszázezer emberről van szó, tehát a társadalom nem egy elhanyagolható részéről.
Tudósítóként is dolgozott, ilyenformán hogyan értékeli a kormány kommunikációját?
Először is szégyenletes a sajtószabadság jelenleg végbemenő korlátozása. Azt már az elején tudtuk, hogy a mi ökopolitikai elképzeléseink nem fognak egybe esni a Fideszével. Viszont rémálmunkban sem gondoltuk volna, hogy a jogállam teljes leépítése kezdődik meg májustól.
A nyilvánosság felé ugyanakkor akadálymentesen működik a gépezet, hiszen anyagi és emberi erőforrások is a rendelkezésre állnak, miközben a közmédiumok a kormány teljes kontrollja alatt vannak. Egyetlen példa: május óta a nem hívtak meg az M1 Este című műsorába ellenzéki képviselőt. Így könnyű a kormány álláspontját kommunikálni…
Nemrég Schering Gábor kijelentette, hogy tisztázni kell a párton belüli ellentéteket. Milyen ellentétek vannak az LMP-n belül?
Az LMP-ben mindig is voltak bizonyos kérdésekben véleménykülönbségek, de ezek nem ideológiai vagy tartalmi jellegűek. Ezek olyan nézetkülönbségek, melyeknek az átbeszélésre épül az LMP. A szervezeten belül mindenki véleménye ugyanolyan fontos, függetlenül attól, hogy honnan jött, hány éves, mi a szakterülete, stb.
Igaz ugyanakkor, hogy egy nagyon fontos szervezeti átalakítással vagyunk adósok. Az elmúlt két évben folyamatosan kampányolnunk kellett. Kezdve az EP választással, aztán májusban a parlamenti választások jöttek, majd októberben az önkormányzati választás. Ez rengeteg anyagi és emberi erőforrást felemésztett.
Sokan elfáradtak, és a kampányok során nem volt időnk végrehajtani azokat a szervezeti reformokat, amelyekre egy fiatal, dinamikusan növekvő pártnak égető szüksége van. Ezek a problémák főképp a nyugalmi időben jönnek elő, és ezek megoldásába most időt, energiát és rengeteg türelmet kell fektetnünk.
Az, hogy egy pártban vannak konfliktusok, természetes. Senki se mondta, hogy mi egyik pillanatról a másikra meg tudjuk oldani azokat a problémákat, amelyek egy része az egész társadalmat is megbénítják. A műhelymunka időnként kihallatszik, ez nem ördögtől való. Az alapvető célok viszont közösek, és ameddig ez így van, semmi ok az aggodalomra.
2001-ben három hónapig Pakisztánban dolgozott az International Rescue Committee nevű civil szervezetnél, ahol többek között az afgán menekültek kérdéseivel foglalkozott.
A 2001. szeptember 11-ei terrortámadás előtt egy héttel tért vissza Bostonba, ahol a támadást követően az afgán konfliktus rendezésével kapcsolatosan folytatott kutatást. Az amerikai bombázások befejeztével Afganisztánba költözött és Kabulban egy ideig a Harvard megbízásából az ENSZ afganisztáni missziójával dolgozott együtt. Feladata az új afgán kormány kapacitásfejlesztésének elősegítése volt. Néhány hónappal később csatlakozott a CARE International szervezetéhez, ahol egy országos emberi jogi felmérést vezetett.
2003 őszén visszaköltözött Magyarországra, majd 2004 elején csatlakozott a Magyar Helsinki Bizottsághoz, ahol közel négy évig koordinálta a Menekült Programot. 2008-ban a Lehet más a politika! nevű mozgalom egyik alapítója volt, majd annak párttá válása után választmányi tagja. A 2009-es európai parlamenti választásra az LMP és a Humanista Párt közös listájának vezetőjévé választották.
A 2010-es országgyűlési választásokon az LMP országos listájának 6. helyéről került be a parlamentbe. A párt országgyűlési frakciójának 2010. május 10-ei ülésén frakcióvezető-helyettessé választották.