Kultúra
Tárlat a MÚOSZ székházában
A teremtés rózsakertjének éneke címmel Balogh Ádám festő- és fotóművész Örményország tájait és keresztény hitvilágát bemutató fényképeiből nyílt kiállítás Budapesten, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában kedden.
Balogh Ádám negyven nagyméretű fotón mutatja be az örmény templomokat, kolostorokat, a liturgiát végző papokat, a hívőket és Örményország tájait.
A képek figyelemmel és szeretettel tanítanak az egyetemes értékekről – mondta az eseményen Némethy Andrea művészettörténész. Hozzátette: a fotók az értékteremtés mellett kapcsolatteremtők is, arra bíztatnak, hogy fedezzük fel az örmény kultúrát.
Doncsev Toso író, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kisebbségi politikai tanácsadója köszöntőjében az örmény haza egy kis darabjának nevezte Avanesian Alex és Szám László hiánypótló könyvét, amely összefoglalja az örmény apostoli egyház történetét. A kötet, amely az 1915-ös örmény genocídiumnak is méltó emléket állít, szellemi és lelki iránytű az örmények számára – tette hozzá az előadó.
Az örmény egyház című könyv a Magyarországi Örmény Apostoli Egyház kiadásában jelent meg. Várszegi Asztrik bencés szerzetes, pannonhalmi főapát a könyv bevezetőjében kiemeli: a szerzők nagy szolgálatot tettek azzal, hogy az örmény egyházat bemutató kis "örmény kalauzukban" egy-egy témát röviden, közérthető módon járnak körül". Az örmény nép friss hajtásként, szinte a kereszténység hajnalán oltódott Jézus Krisztus egyre növekvő és terebélyesedő nemes fájába, hazánkban – bár tekintélyes múlttal rendelkezik – kevéssé ismert – írta a főapát.
Avanesian Alex, az Arménia Népe Kulturális Egyesület igazgatója, a kötet egyik szerzője az MTI-nek elmondta: azért írták meg ezt a könyvet, mert a magyar köztudatban sok téves nézet kering az örmény keresztényekről. A könyvből kiderül, hogy már az időszámítás utáni 150-ben hittérítők járták Örményországot és 301-ben az ország vezetői államvallássá tették a kereszténységet. A kötetben arról is szó van, milyen volt az örmény egyház kapcsolata Rómával, Bizánccal, hogyan védték meg keresztény hitüket az irániakkal szemben, miként festett az örmény templom belseje, a liturgiák menete.
Avanesian Alex kiemelte, hogy az örmény templomokat a helyben bányászott tufakőből építették kereszt alakúra, belsejük nem díszített és az emberábrázolás is igen ritka. Utóbbira a szerző csak egyetlen példát tudott hozni: a noravanki kolostorban van egy kép az Öregistenről, az atyáról.
Az örmény egyházról szóló könyvben felsorolják a katolikhoszok, vagyis az örmény egyházi vezetők nevét; most a 132. katolikhosz viseli ezt a titulust, a legelső Világosító Szent Gergely volt. Ezek a vezetők önállóan tevékenykedtek, ami annak köszönhető, hogy a sok háború miatt az örmény egyház feje nem járt a római zsinatokra.
Külön fejezet foglalkozik az Örmény Apostoli Egyházzal és az örmény katolikusokkal, akik Rómához tartoztak, de mára már nincs közöttük számottevő különbség. Az örmény egyház 2001. június 17-én ünnepelte fönnállásának 1700. évfordulóját, ekkor a pápa is ellátogatott Örményországba. A liturgia nyelve örmény, a templomokban ma is IV-V. századi ősi egyházi énekek hangzanak fel.
Napjainkig él, bár tiltott a matah, vagyis az áldozathozatal pogány rítusa. A háborúk utáni győzelmet állatáldozattal ünnepelték meg, vagyis a leölt, csak hímnemű állatot szétosztották a szegények között; a bikát 40 ház népe, míg a kakast három ház népe kapta, a galambot azonban felreptették. Mára ez a rítus úgy változott, hogy családi körben az áldozati állatot megszentelt sóval hintik be – magyarázta Avanesian Alex.
Az örmény hitvilágot bemutató kiállítás 2011. január 12-ig látható a MÚOSZ székházában.