Ön szerint, ha nem történnek jobbító lépések, akkor nagyon hamar összeomlik a világszínvonalú, magyar gyermekellátás. Jelenleg milyen problémákkal küzd a rendszer?

A gyermekellátásban hamarosan gyermekgyógyász hiány alakul ki. Ehhez többek között az előző években, az egészségügyben végbemenő, vezetési mulasztások vezettek. Házi gyermekorvosként összesen 1583-an dolgozunk, ebből még aktívan kilencvenen praktizálnak hetven év felett.

A statisztika szerint 1990-ben Magyarországon 135-en vizsgáztak csecsemő-és gyermekgyógyászatból, 2009-ben ugyanez a szám 46 volt.

A számadatok azt mutatják, nincs mögöttünk az a generáció, aki a helyünkre léphetne.

Az ellátás színvonalában felvet bármiféle problémát az, hogy nyugdíjas korba lépő orvosok nem egyszer hetven év felett is praktizálnak?

Nem, mert a továbbképzési rendszer megköveteli, hogy egy ma is praktizáló, területi kötelezettséggel dolgozó kolléga, lépést tartson az újításokkal. A továbbképzéseken meghatározott pontszámokat kell elérni. Ha nem végzi el a korszerű ellátást biztosító kurrikulumot, akkor nem tud tovább dolgozni.

Az az ember, aki végigdolgozta az életét, jogosult lenne - jóval a nyugdíjkorhatár felett- a pihenésre. Hiszen ezek a kollégák nem azért dolgoznak tovább, mert ez okvetlen életszükségletük, hanem azért, mert nyugdíjukból csak éhen halni tudnának.

Mi az oka annak, hogy nem vonzó a pálya a fiatalok számára?

A mi szakmánk nem paraszolvencionális (szerk.: hálapénzes) szakma. A munkát végző gyermekorvosok jövedelme pillanatnyilag nem éri el a közalkalmazotti bértábla jövedelmét.
Munkánk során számos nem orvosi feladatot kell elvégeznünk. Sokszor a szakmai tudásánál lényegesebbnek tűnik a számítástechnikai- és gépkocsivezetői tudás. Mindezek mellett el kell végeznünk számtalan, felesleges adminisztrációt, ami az életünket keseríti meg. A munkakörülmények és a rendelők felszereltsége egyáltalán nem megfelelő.

A mai fiataloknak pedig alapvető elvárásuk az, hogy orvosi munkát végezzenek. Ebből adódóan, már kormányzati szinten is emlegetni kezdik: szükség lenne egy életpályamodellre.

Visszafordítható a folyamat, vagy mindenképpen bekövetkezik a rendszer összeomlása?

Látjuk a problémát, de semmit nem teszünk ellene. Pedig a biológia elvégzi a feladatát, és utánpótlás hiányában ez a rendszer megszűnik. A megoldáshoz a kormány elhatározására lenne szükség, miszerint a magyarországi 0-18 éves gyermekeket alapellátási szinten a jövőben is csecsemő-és gyermekgyógyász szakorvos lássa el. Mi kidolgoztuk azt az ellátó szerkezetet, ami a mainál kevesebb gyermekgyógyásszal, országosan képes a magyar gyermekeket kezelni.

Benyújtottuk a javaslatunkat, amire nem érkezett reakció.

Mi az oka annak, hogy a felnőtt ellátáshoz képest a gyermekek ellátása háttérbe van szorítva?

Ez nyilván abból is adódik, hogy szkeptikusan kijelentjük: a gyermek nem választópolgár.
A kórházbezárások is elsősorban a gyermekosztályokat érintették. Meg kellett szüntetni számtalan kisosztályt, emellett a kórházi ágyak csökkentése is elsősorban a gyermekosztályokon történt, aminek egy jó része indokolatlan volt.

Magyarországon esélyegyenlőtlenség van, a mi hálózatunk sincs országosan kiépítve. A kisebb helységekben, vidékeken és a falun levő gyerekek vegyes praxisoktól kapják az ellátást, ami a gyermek szakorvoshoz képest szakmai csökkenést jelent.

Van igény a hálózat kiépítésére?

Szülői igény van rá, mert a vegyes praxisok, azaz a háziorvosi képesítésű, falu orvosok alacsonyabb szakmai színvonalon látják el a gyermekeket, hiszen képzettségüknek nem ez a lényeges része. A szülők általában a környező nagyvárosok agglomerációjába viszik a fiatalokat, és ott gyermekgyógyászok vizsgálják meg őket.

Hiába adták le a kártyájukat a vegyes praxisnál, a komplikált esetekben nem ez a hálózat látja el a beteget, hanem a környéken elérhető gyermekgyógyász szakorvos.

A kormány hogyan viszonyul a problémához?

Sajnos, kormányzati igényt eddig még nem tudtunk előállítani. Pedig most már a huszonnegyedik órában vagyunk. Egy idő után kifogy az, amit a mi „garnitúránk” végigcsinál.
Nagyon sok helyen hallani, hogy a kolléga egy darabig árulja praxisának működtetési jogát, majd egy év várakozás után feladja, és anélkül távozik a szakmából, hogy azt eladta volna. Ilyen esetekben az önkormányzat körzethatár módosításokkal elosztja a területet a gyermekorvosok között, vidéken pedig a vegyes praxisok között.

A házi gyermekorvosi ellátás rendszere nagyjából öt-hét évig képes a jelenlevő szakorvosokkal funkcionálni, ezután pedig, ha nem lesz előrelépés, akkor összeomlik.