2024. március 29. - Auguszta

Anjou-kori freskóra bukkantak

Történeti ritkaságot, Anjou-kori, a XIV. század közepe táján készült freskót találtak a budapesti Belvárosi Főplébániatemplom falán - jelentette be Osztie Zoltán, a templom plébánosa csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
2010. szeptember 23. csütörtök 15:40 - HírExtra
A plébános megemlítette, hogy a Trónoló Madonna elnevezésű, "nemzetközi jelentőségű", Szűz Máriát és a gyermek Jézust ábrázoló freskót vasárnap este szentmise keretében Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek áldja meg. Az MTI érdeklődésére hozzátette: az eseményre meghívták mások mellett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest is.

Mint mondta, a Duna-parti templom gótikus fülkéjének oldalfalán is találtak egy újabb, kisebb freskót. Utóbbi egy püspökszentet, feltételezések szerint talán Szent Gellértet ábrázolja, akit eredetileg a templomban temettek el - vélekedett.

Máriát és Jézust kék színnel festették fel a falra, ami "a mennyei világ teljességét jelzi". Mária ezen a freskón úgy szerepel, mint "a második Éva", ugyanis az ölében ülő Jézus az infravilágítás tanúsága szerint - szabad szemmel jelenleg nem láthatóan - egy almát nyújt édesanyjának. Az alma azt jelenti, hogy "amit az első Éva elrontott a bűnnel, az engedetlenséggel, azt a második Éva, azaz Szűz Mária helyrehozta az engedelmességével" - értelmezte a freskót.

Osztie Zoltán rámutatott: a korábbi kultusztárca és pályázatok segítségével mintegy 20 millió forintot költöttek a műemlék feltárására. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzőleg előírta nekik a művészettörténeti, restaurátori, régészeti kutatások elvégzését, ekkor vették sorra a templomban található többi gótikus ülőfülkétől elütő téglalap alakú mélyedést.

A Budapest főtemplomaként számon tartott szakrális épületben minden bizonnyal a királyi udvar művészei dolgoztak a korabeli freskókon, mivel a mindenkori uralkodó papja teljesített itt szolgálatot - hívta fel a figyelmet.

Derdák Éva restaurátor kiemelte: a most megtalált freskó a korabeli templomban a főoltárkép szerepét töltötte be, stílusa alapján pedig a korareneszánsz trecento korszakára tehető.
A munkálatokról elmondta: egy éles határral körülvett töredékfelületen található a freskó, ezért hogy hozzáférjenek, a fugahelyeken kis, úgynevezett kutatóablakokat nyitottak.

Ezután egy mindössze egyrétegű téglasort kellett lebontaniuk, ezt egyébként még a Steindl Imre építész által az 1800-as évek végén vezetett, "a romantika szellemét követő" helyreállítási munkálatok során húzták fel.

Bodor Imre régész arról beszélt, hogy a templom Magyarország egyik legértékesebb műemléke, mert itt a római kortól a XX. század közepéig minden stílusjegy megtalálható, "ilyen épület tudomásom szerint a történeti Magyarország területén sem található".

Az itt álló korabeli, román stílusú templomhoz építettek egy, az eredeti templommal csaknem egyenlő méretű, hatalmas szentélyt. Ehhez egy 24 ülőfülkével ellátott szentélykörüljárót is építettek, ami zarándokjáratként szolgált. Az ülőfülkékben egy passiósorozat képei voltak láthatók, ebből maradtak fenn részletek - világította meg.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Kultúra témában
Szeret színdarabokat látogatni?
Rajongok a színházért!
Amennyiben időm és pénztárcám engedi, igazán örömmel teszem!
Évente egyszer-egyszer megesik
Évek óta nem voltam színházban, de szeretnék eljutni
Évek óta nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
Soha nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását