Előítéleten alapul az EBESZ médiacsomagot érintő véleménye?

A MEÚSZ az EBESZ-jelentés több pontját is kifogásolja. Az újságíró szervezet szerint a szakvélemény ellentmondásos, mert a médiahatóságok vezetőjét több más európai uniós országban is a miniszterelnök, illetve miniszter nevezik ki. "Franciaországban a közszolgálati televízió elnökét 2009 óta közvetlenül az államfő nevezi meg. Mégsem beszél senki – az EBESZ sem – a politikai befolyásolás veszélyéről" – mutat rá a dokumentum.

A MEÚSZ szerint az EBESZ újabb jelentése elfogult, mivel a médiaalkotmány részletes vitája csak az őszi ülésszakban kezdődik, továbbá figyelmen kívül hagyja azt a körülményt, hogy a tervezet a hazai módosító indítványok hatására már számos pontján megváltozott. Példaként említi a közlemény a MEÚSZ több szövegmódosító javaslatát, amelyet a törvényalkotók figyelembe vettek.

"Az EBESZ elemzése a magyar jogrendszer ismeretének teljes hiányáról tesz tanúbizonyságot" – folytatja a MEÚSZ közleménye, cáfolva, hogy a törvényjavaslat a nyomtatott és internetes sajtótermékeket soha nem látott szabályozás alá vetné. A magyar újságírói szervezet úgy látja, a tervezet csupán a korábbi sajtótörvényben is létező rendelkezéseket vette át, és a bírói gyakorlatnak megfelelően terjesztette ki azokat a hírportálokra.

A szervezet kiemeli, hogy az EBESZ által vizsgált három jogszabály még nem fedi le a teljes médiaszabályozást, hiszen ősszel még a parlament elé kerül az új médiatörvény-javaslat.
A MEÚSZ továbbá érthetetlennek tartja az elemzésben tetten érhető elfogultságot és sietséget, a felületes, egyoldalú tájékozódást: e mögött "a korábbi formális és informális hatalmuk elvesztésétől tartó magyarországi személyek és csoportok befolyását érzékeljük" – fogalmaz a közlemény.

Az újságírói szervezet végezetül felhívja az EBESZ figyelmét arra, hogy a jövőben sokoldalúan, több forrásból, a helyszínen tájékozódjanak a magyarországi médiaviszonyokról.

Dunja Mijatovic, az EBESZ sajtószabadság-képviselője júniusban és szeptemberben is felemelte szavát a médiát érintő készülő magyar jogszabályokkal, illetve a rájuk épülő új médiarendszerrel kapcsolatban. Az EBESZ szakértője többek között azt kifogásolta, hogy a médiacsomag sértheti a véleménynyilvánítás szabadságát, a médiapluralizmus elvét, a sajtószabadság EBESZ-szabványait, továbbá hogy a műsorszórás politikai döntéseknek lesz alárendelve, mivel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke az új jogszabály értelmében ugyanaz a személy lenne. Dunja Mijatovic kifogásolta mindezen túl a társadalmi vita elmaradását is.

A MEÚSZ hétfői közleménye kiadásával egy időben eljuttatja a médiacsomagról szóló részletes szakvéleményét az EBESZ-hez és több nemzetközi szervezethez – jelezték.

Az újságíró szövetség júliusban is állást foglalt a médiát érintő törvényalkotást övező vitában. A szövetség már ekkor elutasította a médiatörvény-csomag vitája körül kialakult nemzetközi tiltakozást.

A Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége 2002-ben alakult. A szervezet honlapján olvasható információk alapján céljuk az informatikai társadalom megteremtésének elősegítése, a közszolgálati műsorszolgáltatás színvonalának emelése, az elektronikus és az írott médiában a közszolgálati elvek és követelmények érvényesítésének elősegítése, valamint az elektronikus újságírók érdekképviselete.