Százmilliárdos pazarlás – lépnie kell az államnak

Százmilliárd forint

Durván ennyit spórolhatna az állam négy év alatt, ha a fizetős helyett úgynevezett nyílt forráskódú szoftvereket alkalmazna a mindennapi munka során a közigazgatásban, az oktatásban, illetve a különböző állami cégeknél a Miniszterelnöki Hivataltól kezdve az iskolákon át a BKV, vagy éppen a FŐKEFE irodájáig.

Kezdetnek nem rossz

Az állam akarja a nyílt forráskódú szoftvereket – legalábbis erről beszélt dr. Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár a szabad szoftveresek összejövetelén, az  OpenOffice.org konferenciájának parlamenti ülésén.

Akkor Nyitrai azzal zárta a szabad szoftveresekhez szánt mondanivalóját, hogy legyenek a magyar állam partnerei abban a feladatban, melynek célja, hogy a magyar közigazgatási és oktatási informatika probléma- és kockázatmentesen, de ténylegesen megnyithassa a zárva lévő állami kapukat a szabad szoftverek előtt.

Ez eddig jól is hangzik, azonban egy a HírExtra által megkérdezett szakértő szerint nem olyan egyszerű ez a kapunyitás, mint arra sokan gondolnának. Balsai Péter, a 2004-ben alapított Szabad Szoftver Intézet munkatársa véleménye szerint az államtitkár terveit ugyan nem lehetetlen végrehajtani, azonban a projekt csak egy egy központilag összehangolt, minden pontban előre megtervezett folyamattal valósítható meg.

A lehetőség adott

"Ez egy nagy lehetőség az állam számára. Az átállás a nyílt forráskódú szoftverek széles körő használata a közigazgatásban azonban hosszabb folyamat, mint azt a legtöbben gondolnák, nagyjából öt évre tehető" – mondta Balsai.

Öt év. Azaz mivel egy-egy kormányzati ciklusban körülbelül három év telik érdemi munkával, mondhatjuk, hogy majdnem két teljes ciklusra lesz szükség az államigazgatás informatikai átalakítására. Tehát egyáltalán nem biztos, hogy Orbán Viktor az OpenOffice szövegszerkesztőjében ír valaha is szívhezszóló levelet valamely rivális párt elnökéhez.

A cél persze nem a miniszterelnök irodai alkalmazásainak lecserélése. A zárt forráskódú szoftverek licenszének lecserélése szabad szoftverekre azonan nem minden esetben szükségesek. A végső cél inkább az, hogy a drága szoftverekért külföldre kifizetett milliárdok Magyarországon maradjanak.

"Nem halnak ki a zárt forráskódú szoftverek, de nem is kell minden lecserélni. Meg kell találni az egészséges arányt. Ha azonban ez sikerül, drága szoftverek helyett hosszú távon százmilliárdokat költhet az állam olyan fontos dolgokra, mint az oktatás vagy az egészségügy. Mindez tényleg csak elhatározás kérdése" – tudtuk meg Balsaitól.

Minél előbb el kell kezdeni

A Szabad Szoftver Intézet szakértője azt is hangsúlyozta, hogy a nyílt forráskódú szoftvereknek az árukon kívül van még egy nagy előnyük, mégpedig hogy megúszhatjuk velük a kiszolgáltatottságot. Ezek a termékek ugyanis szabadon fejleszthetők, átalakíthatók, illetve terjeszthetők, ellenben például a Microsoft irodai alkalmazásaival, melyekbe nem hogy nem szabad, de még tiltott is belelesni.

Mindenesetre százmilliárd forintot kár lenne veszni hagyni. Ezért kell minél előbb nekikezdeni a drága külföldi programok egy részének a lecseréléséhez. Mindenekelőtt azonban rendbe kell tenni a projekt jogi részét, illetve nem árt felkészülni a folyamatra.

Ezek után kezdődhet csak a nagy munka, egyelőre még Bill Gates barátunk drága amerikai szoftvereivel.