2022. november 29. - Taksony

Dux László: legyen nyelvvizsga lehetőség az egyetemeken

A szaktárca azt szeretné, hogy legyenek meg a minőségileg garantált, akkreditált nyelvvizsga feltételei lehetőleg minél több felsőoktatási intézményben - mondta Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatási helyettes államtitkára pénteken az MTI-nek adott interjújában.
2010. augusztus 6. péntek 17:48 - HírExtra
Mint mondta, az utóbbi években számos egyetemen, főiskolán "piacosították, visszafejlesztették" ezeket a nyelvvizsgaközpontokat. A felsőoktatási intézmények nyelvvizsgaközpontjaiban zajló vizsgák követelményeit és színvonalát ugyanakkor az akkreditáció garantálja, tehát nem kell tartani az itt szerzett nyelvvizsga-bizonyítványok értékének devalválódásától.

Dux László rámutatott, hogy a hallgatók fele "már a középiskolából nyelvvizsgával jön", a másik fele viszont alig szerez nyelvvizsgát a középiskolai, egyetemi évei alatt. Ennek oka lehet a hallgatók lustasága vagy nemtörődömsége, de az is, hogy "a kiszervezések, leépítések miatt" a hallgatók nyelvoktatáshoz való hozzáférése csökken, és más tanulmányi kötelezettségük mellett háttérbe szorul a nyelvtanulás.

Az a cél, hogy a hallgatóknak a nyelvtudás és az ezt igazoló dokumentum megszerzése "minél kevesebb szervezeti, anyagi, egyéb akadályba" ütközzön - tette hozzá.

A nyelvvizsgák megszerzésének pozitív példáiként hozta fel a Budapesti Corvinus Egyetemet, az Eötvös Loránd Tudományegyetemet és a Rendőrtiszti Főiskolát, ahol tíz százalék alatt van a nyelvvizsgával nem rendelkező végzettek aránya, míg "országos csúcstartóként" a Semmelweis Egyetemet említette, ahol évek óta három százalék körül áll ez a mutató.

Ezek az intézmények azt bizonyítják, hogy amely területeken "a munkaerőpiac tényleg kedvezően visszajelzi a nyelvtudás értékét, ott nem kell különösebb kényszerítőerő ahhoz, hogy a hallgatók maguktól is megszerezzék a nyelvtudást".

Közlése szerint a legrosszabbak az arányok az agrár- és a művészeti képzésben, ez utóbbi különösen meglepő, hiszen "bizonyos művészeti ágak teljesen internacionálisak", és a művészek üzleti tárgyalásaihoz is elengedhetetlen a nyelvtudás.

A helyettes államtitkár megjegyezte, hogy az egyetemekről, főiskolákról korábban elbocsátott vagy "bt.-kbe, kft.-kbe kiszervezett" nyelvtanárokat kellene újból ezekben az intézményekben alkalmazni. Az egyes intézményeknek pedig külön-külön kellene eldönteniük, hogy kérnek-e anyagi hozzájárulást a nyelvoktatásért a hallgatóktól. Elképzelhető ugyanis, hogy ha valakinek a teljes nyelvi lemaradását kell behoznia, és elölről kell kezdenie a nyelvtanulást, akkor kérhetnek tőle anyagi hozzájárulást, mert lehet, hogy annak már "nem a tanintézmény képzési tervébe és finanszírozásába kell tartoznia".

Elvileg egy felsőfokú intézmény azt is megteheti, hogy kizárólag olyanokat vesz fel, akiknek már van nyelvvizsgájuk, "de ezzel valószínűleg saját magát hozná nehéz helyzetbe" a felvételizőkért folytatott versengéskor - mondta.

Dux László az általános és középiskolák nyelvoktatásának fontosságát is hangsúlyozta, ehhez véleménye szerint a felsőoktatásban elsősorban a szaknyelv elsajátításának és az idegen nyelvű publikációs készség fejlesztésének kellene járulnia.

Jelenleg azonban az a helyzet, hogy "Magyarországon a környező országokhoz és az egyéb oktatási rendszereink színvonalához képest feltűnően rossz az idegen nyelvek oktatása". Ezen pedig amilyen gyorsan csak lehet, változtatni kellene - hívta fel a figyelmet.

Dux László kiemelte: az idegen nyelvek ismerete hozzátartozik az általános műveltséghez, és bármelyik szakma nemzetközi kapcsolattartási formáihoz is elengedhetetlen. Az óvónők, gyermekekkel foglalkozó pedagógusok pedig "egyáltalán nem baj, ha a magyarországi kisebbségek nyelvét is megtanulják".

Ehhez kapcsolódóan kifejtette: ha a lovári nyelvből való vizsga "arra irányul, hogy lovári nyelvet beszélő honfitársainkkal közvetlenebb, humanizáltabb kapcsolat alakuljon ki", akkor pozitív jelenség, ha viszont "csak látszatvizsgát takar, akkor ezzel nyilván egyéb gondok vannak".
Aggályok vannak az eszperantó nyelvvizsgával, több egyetem doktori képzésében már nem fogadják el, és kikötik, hogy mely nyelvek közül lehet választani.

A helyettes államtitkár úgy látja: arra, hogy ki milyen nyelvet tanuljon, nincs általános recept. Például egy egzotikus nyelvvel, "amelyet senki más nem tud, egy életre szóló karriert lehet csinálni". Az ázsiai nagy kultúrák - japán, kínai - nyelvei iránt máris növekszik a kereslet a kapcsolatok erősödése miatt.

Arra a kérdésre, hogy ma Magyarországon nincs olyan nyelvvizsgaközpont, ahol bizonyos európai uniós nyelvekből, például portugálból vagy észt nyelvből le lehetne vizsgázni, a helyettes államtitkár azt mondta: a hitelesített nyelvvizsgahely akkreditációja, fenntartása "olyan pénzösszegeket igényel a jelenlegi szabályok szerint, amelyek mellett azt az egy-két vizsgázót nem vállalta fel eddig senki sem".

Megjegyezte: van azonban olyan mesterszak, ahol éppen a portugál nyelvvizsgát írják elő, ennek az ellentmondásnak a megoldása az lehet, hogy vagy eltörlik a portugál nyelvvizsga kötelezettségét, vagy megteremtik a lehetőségét a portugál nyelvvizsgának.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását