A Fidesz politikusa azt mondta: az elmúlt időszakban "mindenki számára alapélmény volt", hogy a magyar kormányzati rendszer egyre rosszabb hatásfokkal működött, ezért a Fidesz minőségileg is igyekszik javítani a központi közigazgatás működését. Ennek egyik része az új minisztériumi struktúra, amely akkor jelenthet megoldást, ha sikerül a céljukat tekintve hasonló tárcák működését összehangolni - fejtette ki.

Hozzátette, az új struktúra lehetőséget ad arra, hogy a kormányzati munkában ne az ágazati lobbik ütközzenek egymással. A Fidesz elképzelése ugyanis az, hogy először a kormány jelölje ki a célokat, és ehhez képest határozza meg a minisztériumok és az ágazati politikák szerepét az adott célok megvalósításában.

A "tisztább hatásköri elrendezéssel és felelősségi viszonyokkal" megpróbáljuk átláthatóbbá is tenni a közigazgatást - hangsúlyozta Navracsics Tibor. Mint mondta, eddig a minisztériumok egy-egy részterületet képviseltek, és a kormányfő, illetve a kormány plenáris ülésének dolga volt valamilyen összhangot teremteni a részérdekek között. "Most ezt a döntéshozatali szintet eggyel lejjebb csúsztatjuk. A miniszterek feladata lesz az, hogy a saját minisztériumukon belül a különböző ágazati politikák között teremtsék meg a harmóniát, és csak azok a kérdések kerüljenek a kormány plenáris ülése vagy a miniszterelnök elé döntésre, amelyek nem dőlnek el alsóbb szinten" - közölte.

A Fidesz politikusa kifejtette: miközben a professzionális közigazgatás működésében a hatékonyság érvényesítéséért központosítást hajtanak végre, addig a kormányzati politikai döntéshozatalban decentralizálnak, a miniszterek ugyanis sokkal nagyobb felelősséggel tartoznak majd a saját területükön belüli ügyek megoldásáért.

Felhívta a figyelmet a közigazgatási államtitkári posztok visszaállítására is, a közigazgatás pártsemleges működésére.

Navracsics Tibor ezzel összefüggésben szólt arról is, hogy terveik szerint a leendő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, aki személyesen is felelős lesz a kormányzati személyügyi politikáért, "erősebb jogosítványokkal", úgynevezett kifogásolási joggal rendelkezik majd. Ez egyfajta garancia arra, hogy az osztályvezetők, főosztályvezetők és helyettes államtitkárok csak olyan emberek lehessenek, akik megfelelnek a szakmai követelményeknek, és a közigazgatás professzionalizmusának kritériumait is teljesíteni tudják - fűzte hozzá.

A leendő miniszterelnök-helyettes a jegybankkal kapcsolatos felvetésre úgy reagált: szerinte a leendő kormányfőnek - hivatalba lépése után - és a jegybankelnöknek le kell ülnie tárgyalnia arról, hogy melyikük hogyan képzeli el Magyarország jövőjét a saját szakterületén.