Az egészségügyi dolgozók is kapják meg ugyanazt a fokozott törvényi védelmet, amit a pedagógusoknak ígért Orbán Viktor a múlt héten Ózdon tartott első nemzeti konzultáción – jelentette be óhaját a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara szerda reggel. Úgy tudjuk, felhívásukkal a sajtó mellett Orbán Viktort, illetve Mikola Istvánt, az új Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnökét is megkeresték.

Szinte mindennapossá vált Magyarországon, hogy az egészségügyi ellátásban dolgozókat atrocitás éri. Ezt a súlyos problémát az elmúlt években az egészségügyi rendszerben bekövetkezett változtatások, átalakítások még inkább felerősítették. Mind kifejezettebb jelenség az is, hogy a verbális és fizikális támadások középpontjába az orvosok mellett egyre több szakdolgozó (ápoló, mentőtiszt, asszisztens) is előtérbe kerül – írják.

Emberileg érthető, de megengedhetetlen

A kamara alelnöke, Kubányi Jolán a HírExtra érdeklődésére megerősíti: a fizikai bántalmazás elsősorban ugyan inkább csak a pszichiátriai osztályokon jellemző, ám a verbális erőszak mindenütt felütötte a fejét az elmúlt időben és egyre gyakoribbá válik. Felmérés hiányában ugyanakkor konkrét adatokkal nem tud szolgálni, mint mondja, csupán a kollegák jelzéseire alapozva tették közzé felhívásukat.

Minden negatívum, ami az egészségügyben történt az elmúlt években, különös tekintettel az első számú konfliktusforrásként megjelenő extra hosszú várólistákra, elsősorban az egészségügyi szakdolgozókon, az asszisztencián csapódik le – véli a kamarai alelnök, aki mind a fizikai mind a verbális agresszió esetén szükségesnek tartaná a büntetési tételek emelését. Aki ugyanis órákon keresztül kénytelen sorba állni egy egyszerű vérvétel miatt, nem az orvosa, hanem a laborban szolgálatot teljesítő szakdolgozó asztalát fogja verni, márpedig ez akkor is megengedhetetlen, ha emberileg egyébként érthető a beteg indulata – teszi hozzá.

A kamara szerint szoros összefüggés van az egészségügyi intézményekben tapasztalható erőszak és az utóbbi évek forráshiányos állapota között. A jelenség mögött ez maximálisan ott van, hiszen több ezer egészségügyi szakdolgozó volt kénytelen elhagyni a pályát az utóbbi években, és ez egyértelműen hatással van a várólistákra – mondja Kubányi Jolán.

KDNP: magasabb tolerancia szükséges

A hosszú távú megoldás tehát a tünetek (bántalmazás) büntetése helyett alighanem inkább az egészségügyi dolgozók munkakörülményeinek (jövedelmi viszonyok) javítása lenne. Erre a választáson győztes Fidesz a kampányban konkrét ígéretet is tett: „növelni kell az orvosok és az ápolónők számát, és emelni kell a fizetésüket is, ugyanis a béreknek versenyképeseknek kell lenniük a ma elérhető külföldi ajánlatokkal” – mondta Orbán Viktor februárban.

Más kérdés, hogy a kórházakban, rendelőintézetekben elharapódzó erőszak látszólag hamarabb orvosolható egy sebtiben összedobott törvénymódosítással, mint az orvosok, ápolók bérviszonyainak rendezésével.

Dr. Nagy Kálmán országgyűlési képviselő (KDNP), gyakorló orvos, aki az előző ciklusban többször felszólalt kórházi szakdolgozók jövedelmi viszonyainak javítása érdekében (lásd keretes írásunkat), nem is zárkózik el attól, hogy az új kormánypártok tárgyalásokba kezdjenek a kamarával az általuk is felvetett problémáról, sőt.

Hozzáteszi azonban, hogy véleménye szerint az egészségügyben tapasztalható erőszak szintje nem éri el az oktatásban meglévő agresszióét, és különben sem lehet egy kalap alá venni a kettőt. Kiszolgáltatott, beteg emberek vonatkozásában lényegesen magasabb tolerancia szükséges, mint az átlagembereknél, például iskolában randalírozó egészséges szülőknél – mondja.

Bérrendezés csak hosszú távon

Ezzel együtt ígéri: az új kormány fel fogja mérni a helyzetet, s ennek súlyosságától függően döntenek majd arról, szükség van-e valamilyen külön törvényi szabályozásra. Nem lát azonban közvetlen összefüggést a hosszú várakozási idő és a növekvő agresszió között.

Kérdésünkre, hogy mi lesz az Orbán Viktor által beígért bérnöveléssel, Nagy Kálmán azt feleli: az új kormány még nincs döntési helyzetben. Közbevetésünkre, hogy ennek ellenére úgynevezett szimbolikus ügyekben mégis meg tudták már tenni az első lépéseket, úgy reagál, minden társadalmi csoport tekintetében elkezdődött már háttérmunka, azonban, mivel pillanatnyilag nem tudni, hogy a költségvetés hogy áll, érdemben nem tud nyilatkozni arról, mikor és hány százalékos béremelésre számíthatnak az egészségügyben dolgozók.

Az egész biztos, hogy ennek a társadalmi rétegnek hosszú távon rendezni kell a bérigényeit – szögezi le végül a kereszténydemokrata szakpolitikus majd hozzáteszi: ez a kérdés ma még azért nincsen napirenden, mert először a nagy társadalmi csoportok helyzetét kívánja áttekinteni a nemzeti ügyek kormánya.