Megváltoztathatjuk, hogyan öregszik az agyunk? A tudósok szerint lehetséges!

Egy napsütéses reggelen a 76 éves, holland származású Marijke és férje, Tom reggelivel fogadta Lara Lewingtont otthonában. A házaspár a Los Angelestől mintegy egyórányi autóútra keletre fekvő Loma Lindában él. Zabkása, chiamag és bogyós gyümölcsök kerültek az asztalra, feldolgozott, cukros gabonapehelynek és kávénak azonban nyoma sem volt. A reggeli éppolyan természetes és egészséges volt, mint amilyen értékeket Loma Linda képvisel.

A várost a világ úgynevezett kék zónái, vagyis a kiemelkedően hosszú életű emberek lakóhelyei közé sorolják. Loma Linda esetében elsősorban a Hetednapi Adventista Egyház helyi közösségének tagjai élnek az átlagosnál tovább. Általában nem fogyasztanak alkoholt és koffeint, vegetáriánus, esetenként vegán étrendet követnek, és vallásukból fakadó kötelességüknek tekintik, hogy a lehető legjobban gondoskodjanak a testükről.

Ezt saját kifejezésükkel „egészségügyi üzenetnek” nevezik. Életmódjuk országos, sőt nemzetközi figyelmet is felkeltett: a városban évtizedek óta kutatják, miért élnek lakói hosszabb ideig, ráadásul jobb egészségi állapotban. Dr. Gary Fraser, a Loma Linda Egyetem kutatója elmondta, hogy a helyi adventista közösség tagjai nemcsak hosszabb élettartamra számíthatnak, hanem az egészségben eltöltött idő, az úgynevezett egészséges élettartam is hosszabb lehet náluk. A nők esetében ez négy-öt, a férfiaknál pedig akár hét további évet jelenthet.

Marijke és Tom életük későbbi szakaszában költöztek a városba, de mára mindketten szervesen beilleszkedtek a közösségbe. Loma Linda életmódjában nincs semmiféle különleges titok. Lakói egyszerűen egészségesen élnek, szellemileg aktívak maradnak, és nagyra értékelik a közösséghez tartozást, amelyet a vallás is biztosíthat.

Rendszeresen tartanak előadásokat az egészséges életmódról, közös zenés programokat szerveznek, és a testmozgásra is számos lehetőség nyílik. Lara Lewington Judyval is beszélgetett, aki egy olyan bentlakásos, gondozást nyújtó intézményben él, ahol rajta kívül még 112 ember lakik. Judy elmondása szerint mindig adott a lehetőség arra, hogy az emberek „megnyissák egymás szívét és elméjét” egy-egy beszélgetés során.

Azt nem tudtam korábban, mennyire fontosak a társas kapcsolatok az agyunk számára. Ha ezek hiányoznak, úgy tűnik, az agy összezsugorodik és leépül

– mondta Judy. A tudomány már régóta ismeri a társas kapcsolatok jótékony hatását, valamint a magány káros következményeit.

Ma azonban már arra is lehetőség nyílik, hogy azonosítsák azokat, akiknek az agya a vártnál gyorsabban öregszik. Ez lehetővé teheti állapotuk folyamatos követését, és a jövőben a célzottabb, megelőző kezelések alkalmazását is.

Az egészségügy egyre inkább a személyre szabott, előrejelzésen alapuló és megelőzésközpontú ellátás felé halad. Ebben a modellben a korai diagnózis minden egészségügyi területen kulcsfontosságúvá válik, amit a mesterséges intelligencia és a nagy adathalmazok feldolgozásának rendkívüli lehetőségei is támogatnak.

Lara Lewington Kaliforniába utazott, hogy találkozzon azokkal a tudósokkal és szakértőkkel, akik az agy egészségét kutatják, és azt vizsgálják, vajon képesek lehetünk-e megváltoztatni az agy öregedésének folyamatát.

Meg lehet jósolni, milyen gyorsan öregszik az agyunk?

Az agy öregedését felmérő és az állapotromlást előrejelző számítógépes modelleket Andrei Irimia, a Dél-Kaliforniai Egyetem gerontológiai és számítógépes biológiai tanszékének docense mutatta be. A modelleket mágnesesrezonancia-vizsgálatok, azaz MRI-felvételek, 15 ezer ember agyáról gyűjtött adatok és a mesterséges intelligencia segítségével hozta létre. Célja az volt, hogy megértse az egészségesen öregedő agyak változásainak menetét, valamint azokét is, amelyekben valamilyen betegség – például demencia – okoz elváltozásokat.

„Ez rendkívül kifinomult módszer olyan mintázatok felismerésére, amelyeket mi, emberek nem feltétlenül veszünk észre, az MI-algoritmus azonban képes azonosítani őket” – magyarázta a professzor. A kutató Lara Lewington agyát is megvizsgálta. Az újságíró a látogatás előtt funkcionális MRI-vizsgálaton vett részt. Az eredmények elemzése után Irimia professzor azt állapította meg, hogy az agy biológiai életkora nyolc hónappal meghaladja a tényleges életkort. Úgy tűnt azonban, hogy a beszédért felelős agyterület kevésbé mutatja az öregedés jeleit.

A professzor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az eredmény a becslés körülbelül kétéves hibahatárán belül van. A technológia hasznosításában már a magánvállalatok is megjelentek. A Brainkey nevű cég például a világ különböző klinikáin kínál ilyen szolgáltatást.

Alapítója, Owen Philips arról beszélt, hogy a jövőben az MRI-vizsgálatokhoz is könnyebben hozzáférhetünk majd. „Egyre több ember számára válik elérhetővé az MRI, ráadásul a készülékekkel készített felvételek minősége is folyamatosan javul” – mondta.

„Nem akarok túlságosan belemerülni a technikai részletekbe, de a technológia eljutott arra a szintre, hogy sokkal korábban észrevehetünk bizonyos elváltozásokat, mint régebben. Így pontosabban megérthetjük, mi történik egy adott páciens agyában. A mesterséges intelligencia ebben is segítséget nyújthat.”

Érdekes módon a Brainkey elemzése más eredményt adott, mint Irimia professzor értékelése: a vállalat becslése szerint Lara Lewington agyának biológiai életkora egy évvel alacsonyabb volt a tényleges életkoránál. Az elemzés részeként egy 3D-nyomtatással készült agymodell is készült az újságíró számára. A modell meglehetősen nagynak tűnt, és a vállalat képviselői biztosították róla, hogy valódi méretarányban készült.

A cél azonban nem csupán a kezelések pontosabb személyre szabása. Legalább ilyen fontos, hogy mérhetővé váljon az is, mennyire hatékonyak az egyes beavatkozások.

Vajon a demencia egyszer mindenkit utolér?

Az elmúlt kétszáz évben a várható élettartam jelentősen megnőtt. Ennek következtében számos, az időskorral összefüggő betegség vált gyakoribbá. Felmerül a kérdés: ha az emberek elég sokáig élnek, vajon a demencia előbb-utóbb mindenkit utolér?

Irimia professzor szerint sok kutató vizsgálta már ezt az elméletet, de egyelőre nem sikerült bizonyítani. A kutatások egyik fő célja az, hogy a demencia kialakulását egyre későbbre lehessen tolni, lehetőleg az ember várható élettartamán túlra.

A különböző kutatási irányok végül ugyanahhoz a következtetéshez vezetnek. A tudósok, az orvosok és a kék zónák lakói egyaránt azt hangsúlyozzák, hogy az életmód meghatározó szerepet játszik az agy öregedésében. A megfelelő táplálkozás, a rendszeres mozgás, a szellemi aktivitás és a boldog, kiegyensúlyozott élet mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az agy minél tovább egészséges maradjon.

Az alvás az agy egészségének egyik legfontosabb pillére

Matthew Walker, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) idegtudományi és pszichológiai professzora, a nagy sikerű Miért alszunk? című könyv szerzője szerint van még egy rendkívül fontos tényező: az alvás.

„Az alvás az egyetlen leghatékonyabb dolog, amit nap mint nap megtehetünk agyunk és testünk egészségének helyreállításáért” – hangsúlyozta. „Az elménk működésének nincs olyan területe, amely ne javulna jelentősen a megfelelő alvástól, vagy amely ne romlana bizonyíthatóan, ha nem alszunk eleget.”

Walker az agy tisztítómechanizmusáról is beszélt, amely alvás közben működik. Ez a rendszer segít eltávolítani a béta-amiloid- és taufehérjéket, amelyek az Alzheimer-kór kialakulásának két fontos tényezőjének számítanak.

Az alvási szokások megváltozása szintén összefüggésbe hozható a demenciával. Walker professzor kiemelte, hogy ezek a változások nem csupán a hatvanas vagy hetvenes életévekben jelentkezhetnek: már a harmincas években elkezdődhetnek.

Ha ezeket az eltéréseket alváskövető eszközökkel időben felismerik, az új lehetőséget teremthet a középkorúak körében alkalmazott megelőzésre. Az alvásmintázatok megfigyelése így a demencia kockázatának korai felismerésében is szerepet kaphat.

Mit tanulhatunk a téli álmot alvó mókusoktól?

A San Francisco környékén működő Fauna Bio biotechnológiai vállalat földimókusokról gyűjt adatokat a téli álom előtt, alatt és után. A torpornak nevezett állapot során az állatok testhőmérséklete lecsökken, anyagcseréjük pedig a normális működés mindössze egy százalékára lassul. Ebben az állapotban azonban úgy tűnik, képesek új idegsejteket növeszteni, és helyreállítani azokat az idegi kapcsolatokat, amelyeket agyuk korábban elveszített.

A vállalat célja olyan gyógyszerek kifejlesztése, amelyek az emberi szervezetben is képesek lehetnek utánozni ezt a folyamatot. Így talán egyszer anélkül aknázhatók ki a mókusok különleges képességei, hogy az embereknek az év felét a föld alatt kellene tölteniük. Bár biztosan akadna, aki ezt sem bánná.

A depresszió kezelése a demencia megelőzésében is segíthet

A kezeletlen depresszióról szintén kimutatták, hogy növelheti a demencia kockázatát. Leanne Williams, a Stanford Egyetem professzora olyan módszert dolgozott ki, amelynek segítségével bizonyos depressziós állapotok az agyban, MRI-felvételek alapján is megjeleníthetők. Ez lehetővé teheti annak megállapítását, hogy egy adott kezelés eredményes-e.

Az eljárás nemcsak a terápia hatékonyságának mérését segítheti, hanem a depresszióhoz hasonló mentális egészségi problémák mélyebb okainak megértéséhez is közelebb vihet. Ha a kutatók pontosabban látják, milyen változások zajlanak az agyban, azzal a mentális betegségek diagnosztizálása és kezelése is fejlődhet.

Visszafordítható az öregedés?

Kevesen bíznak annyira a tudományban a hosszú élet elérését illetően, mint Bryan Johnson technológiai vállalkozó, aki dollármilliókat költ arra, hogy visszafordítsa biológiai öregedését. Rengeteg étrend-kiegészítőt szed, naponta 19 órán át böjtöl, kimerítő edzéseket végez, és számos – olykor vitatott – kezelésnek veti alá magát. Mindezt azért, hogy visszaforgassa az idő kerekét.

A 103 éves Mildred, akivel Lara Lewington Loma Lindában találkozott, egészen más megközelítést képvisel. „Az biztos, hogy nagyon oda kell figyelni az étrendünkre, ez igaz. De én nem vagyok híve annak, hogy valaki azt mondja: ezt és ezt kell csinálnod, azt és azt kell csinálnod, és ehhez meg ehhez pedig semmiképpen sem szabad hozzányúlnod!” – jelentette ki határozottan.

Mildred szerint sokkal fontosabb, hogy közben az emberek az életet is élvezzék. És valljuk be: ha valaki 103 évesen mondja ezt, érdemes odafigyelni rá.