Külföld
Putyin felajánlotta segítségét az iráni háború lezárásához
Az orosz elnök Türkmenisztánban találkozott iráni kollégájával, Maszúd Peszkijánnal, és ígéretet tett arra, hogy „mindent megtesznek, ami hatalmukban áll” az Egyesült Államok és Irán közötti háború befejezése érdekében. Oroszország ugyanakkor nem vesz részt hivatalos közvetítőként a tárgyalásokon.
Vlagyimir Putyin csütörtökön kijelentette, hogy Oroszország „mindent megtesz, ami hatalmában áll” az Irán és az Egyesült Államok közötti háború lezárásának elősegítéséért. Az orosz elnök ezzel a közel-keleti közvetítői szerep lehetőségét helyezte kilátásba, miközben országa immár ötödik éve folytatja Ukrajna elleni teljes körű invázióját.
Putyin a türkmén Kaszpi-tenger partján fekvő Avazában találkozott iráni hivatali partnerével, Maszúd Peszkijánnal. Az orosz elnök méltatta Teherán erőfeszítéseit, amelyeket saját megfogalmazása szerint az iráni háború rendezése érdekében tesz.
Peszkiján elmondta, hogy Irán és az Egyesült Államok javaslatokat cserélt a háború lezárásáról és a Hormuzi-szoros újbóli megnyitásáról. Teherán jelenleg felülvizsgálja és módosítja ezeket a javaslatokat, mielőtt a közvetítők bevonásával véglegesítenék azokat. Az iráni elnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok folytatódó támadásai ellenére országa nem hagyja el a tárgyalóasztalt.
„Tárgyalunk, de valahányszor tárgyalásokat folytatunk az Egyesült Államokkal, ismét megtámadnak bennünket” – fogalmazott Peszkiján. „Ennek ellenére nem hagyjuk abba a tárgyalásokat és a párbeszédet.”
Az iráni elnök hozzátette, hogy a módosítások véglegesítése után a javaslatokat a közvetítők elé terjesztik. „A meglévő közvetítők segítségével kell leülnünk tárgyalni, és közös nevezőre kell hoznunk a javaslatokat” – mondta.
A két államfő hetedik alkalommal találkozott azóta, hogy Peszkiján hivatalba lépett. Ezt megelőzően október 7-én, Putyin születésnapján telefonon egyeztettek a regionális fejleményekről és az iráni–amerikai tárgyalásokról. Személyesen legutóbb szeptember 1-jén találkoztak, a Sanghaji Együttműködési Szervezet biskeki csúcstalálkozójának margóján.
Oroszország nem vesz részt közvetítőként az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalásokon. Az egyeztetéseket eddig elsősorban Katar és Pakisztán vezette.
Tovább mélyülnek az orosz–iráni kapcsolatok
Irán és Oroszország katonai, diplomáciai és gazdasági együttműködése jelentősen erősödött azóta, hogy Oroszország 2022 elején megindította Ukrajna elleni teljes körű invázióját. A február 28-án kezdődött iráni háború, amelyet közös amerikai–izraeli csapások előztek meg, még gyakoribb egyeztetésekhez vezetett Moszkva és Teherán között. A megbeszélések a politikai és anyagi támogatásra, valamint a pénzügyi együttműködésre is kiterjednek.
Irán 2022 óta Sahíd típusú drónok technológiájával látja el Oroszországot. Moszkva azóta lemásolta ezt a technológiát, és létrehozta saját, Gerany típusú drónváltozatát, amely kulcsszerepet játszik az ukrán civil lakosságot és infrastruktúrát érő mindennapos támadásokban. Irán emellett rövid hatótávolságú rakétákat is szállított Oroszországnak. Moszkvát azzal is vádolják, hogy célkijelölési információkat biztosít Teheránnak a közel-keleti amerikai érdekeltségek elleni támadásokhoz.
Putyin közlése szerint a két ország közötti kereskedelmi forgalom 2025-ben több mint 21 százalékkal nőtt, és 2026 első hét hónapjában is hasonló növekedési pályán haladt tovább. Az orosz elnök hozzátette, hogy a kapcsolatok a tavaly év elején aláírt átfogó stratégiai partnerségi megállapodás keretében fejlődnek tovább.
Peszkiján a jelenlegi helyzetet az együttműködés elmélyítésére kínálkozó lehetőségként értékelte. Véleménye szerint Teheránnak és Moszkvának „nagyobb sebességgel és erővel” kell összehangolnia tevékenységét.
Késik az egymilliárd dolláros hitel folyósítása
Az iráni állami média a találkozót megelőző napokban arról számolt be, hogy Oroszország kész egymilliárd dolláros hitelt nyújtani Teheránnak. A kölcsön egy 20 milliárd dolláros csomag első részletét jelentené, amelyről Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára és Vlagyimir Putyin korábban egyeztetett.
A Forradalmi Gárdához közel álló, félhivatalos Fars hírügynökség szerint a pénz átutalásához szükséges előkészületek már befejeződtek. Az iráni hatóságok között azonban nézeteltérés alakult ki arról, hogy mire fordítsák az összeget. Emiatt Teherán még nem adta meg az átutalás végrehajtásához szükséges bankszámlaszámot.
A Fars beszámolója szerint az iráni Terv- és Költségvetési Szervezet autóimport finanszírozására és vámbevételek beszedésére fordítaná a pénzt. Az Olajügyi Minisztérium olajipari berendezések beszerzésére használná fel az összeget, míg a Mezőgazdasági Minisztérium az alapvető árucikkek importját finanszírozná belőle.
A kétoldalú találkozóra a Független Államok Közössége (FÁK) vezetőinek csúcstalálkozója előtti napon került sor. A kilenc egykori szovjet tagköztársaság vezetőit tömörítő szervezet tanácskozásának középpontjában a regionális együttműködés áll.
Türkmenisztán egy különálló, Kaszpi-tengerrel foglalkozó környezetvédelmi konferenciának is otthont adott, amelyen Irán, Oroszország, Azerbajdzsán, Kazahsztán és Türkmenisztán vezetői vettek részt.
Forrás: Euronews