2020. február 23. - Alfréd

Megoldódhat a Naprendszer keletkezésének rejtélye

Két meteoritdarabka, amelyet az Antarktiszon, a XX. század közepéről származó hórétegben fedeztek fel francia kutatók, Naprendszerünk keletkezésének rejtelmeiről lebbenthetik fel a fátylat.
2010. május 8. szombat 12:06 - HírExtra
A leletről a Science legújabb számában közölnek tanulmányt a kutatók.
Az égi vándorokra Antarktisz középső részén, a francia-olasz Concordia-kutatóállomás közelében vett hóminták felolvasztásakor bukkantak a kutatók - olvasható a Space csillagászati hírportálon.

A tudósok felolvasztották a hómintákat, majd filtrálták a folyadékot, s megvizsgálták a fennmaradó üledéket.

"Az 55 éves rétegből vett minták meglepően tisztának bizonyultak, s amikor felolvasztottuk a havat, majd megvizsgáltuk a részecskéket, rájöttünk, hogy közülük legalább kettő földön kívüli" - hangsúlyozta Jean Duprat, a tanulmány vezető szerzője, hozzátéve, hogy először találtak ennyire szennyezésmentes mintákat.

A lelet más vonatkozásban is rendkívülinek bizonyult. Szokatlan a két meteoritdarabka vegyi összetétele, mivel igen magas a széntartalma.

"Tömegük több mint felét szénben gazdag anyagok alkották, holott a kezdetleges meteoritoknak alig néhány százalékát teszik ki ilyen vegyületek" - magyarázta Jean Duprat.

A meteoritok másik furcsaságát a ritka deutérium magas koncentrációja jelentette. (A deutérium, vagy nehézhidrogén a hidrogén egyik stabil izotópja. Magja egy protont és egy neutront tartalmaz, míg a normál hidrogén csupán egy protont. Természetes előfordulása 1 atom 6500 hidrogénatomonként.)

A magas szén- és deutériumtartalom arra utal, hogy ezek a meteoritdarabkák üstökösökből származhatnak, amelyek a Nap közelébe kerülve, veszítenek anyagukból, ezt "beszippanthatja" a Föld gravitációja.

"Amit tudunk, hogy ezek a részecskék valamilyen, a Naprendszer fejlődésének legkorábbi szakaszából eredő objektumból származnak, mivel összetételük igen kezdetleges" - jegyezte meg Jean Duprat.

A francia kutatók meggyőződése szerint az általuk talált töredékek a Naprendszerünknek abból a korszakából származnak, amikor még nem léteztek a bolygók. Központi csillagunkat ebben az időszakban protoplanetáris korong övezte, amely későbbi "összecsomósodásával" jöttek létre a bolygók.
Amennyiben ez a feltevés igaznak bizonyulna, a meteoritdarabkák rengeteg információval szolgálhatnának arra nézve, hogyan +épült fel+ Naprendszerünk, s esetleg arról is fellebbenthetik a fátylat, hogy miként keletkezett bolygónkon az élet. Egyes szakértők szerint ugyanis üstökösök és meteoritok révén kerültek szerves vegyületek a Földre, amelyek az élet kezdeményeinek bizonyultak.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ha Önön múlna, melyik tudományágat támogatná, globális szinten?
Űrkutatás mindenekfelett!
A tengerek mélyének kutatása, igazán megérne pár milliárd dollár pluszt
Az emberi agy kutatását tartom fontosnak és ezt is támogatnám
A múlt, számos titkot rejt: több, jobban felszerelt régészeti csapatra és feltárásra lenne szükség
Nem foglalkoztat a tudomány
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását