Izom és Amerika

A nagyhatalmak mindig, minden korban szerették fitogtatni erejüket - s különböző presztízscélokért elverni több milliárd dollárnyi helyi valutát. Ilyen volt a „kinek van több atombája és nagyobb hadserege” verseny a hetvenes években, korábban pedig az újvilág és Afrika gyarmataiért ment a verseny. Most valami hasonlón méri össze erejét Amerika, Oroszország, Kína - és a nagyok közé bekapcsolódni vágyó India: az űrt akarják meghódítani és gyarmatosítani.

Csakhogy az izmozáshoz stabil gazdasági háttér és ”felesleges” dollármilliárdok kellenek, ám Obama felismerte, hogy Amerika a jelen helyzeteben nem rendelkezik eme feltételekkel. Így gyorsan leállította az Constellation névre keresztelt, az eddig több mint 10 milliárd dollárt felemésztő holdvisszatérési-programot, hisz az ország költségvetési hiányát minden lehetséges módon vissza kell szorítani. Erre rögtön érkeztek a vádak az űrkutatóktól: Neil Armstrong (az első Holdra-lépő) szerint az Egyesült Államok „elveszíti vezető szerepét az űrkutatásban”, míg a Eugene Cernan (az utolsó űrhajós, aki a Holdon járt) a Fox News hírtelevízióban úgy nyilatkozott, hogy "harmadosztályú nemzet leszünk, Kína és Oroszország fog az élre törni".

Obama nem hagyhatta ennyiben az ország egoját, így tett egy taktikus, ám kissé mégis meggondolatlan kijelentést csütörtökön a floridai Kennedy űrközpontban. Bejelentette, hogy a költségvetési problémákon kívül a Hold-program elavult volt, és egyébként is túllépte az előre kiszabott időkeretet. De nem kell félni, hisz Amerika 2030-ra a Marsra fog embert vinni - előtte még útba ejt egy aszteroidát is - aminek sikeréért az állam hozzávág a NASA-hoz extra hatmilliárd dollárt. A céldátum: 2030.

A kijelentés azért is ötletes, mert a pénzt nem kell a mostani költségvetésből lenyesni, a bankók betömik az ellenkezők száját, és a kijelölt cél még nagyobb is, mint amit eltörölt. Igaz, erősen kérdéses, hogy mennyire megvalósítható.

Oroszok és az űr

Obama bejelentését sokan hatalmas ugrásnak vélték az űrkutatásban, sokan pedig csak parasztvakításnak. Azonban érdemes megvizsgálni, hogy ehhez képest hol tartanak most a Cernan által is emlegetett Oroszok és Kínaiak. A volt szovjet birodalom Putyin alatt se tett le űrhatalmi szerepéről, és még Obama előtt megálmodta a Mars meghódítását. Hivatalosan először 2007-ben hangzott el, hogy 2035-ben be fog következni az első Mars-expedíció - igaz az európai űrhivatallal közös szervezésben. E szerint a földi tesztek után hamarosan egy majom fog megindulni a vörös bolygó felé, hogy hűen képesek legyenek szimulálni,az 520 naposra tervezett oda-vissza út hatásait.

Ez persze nem olcsó mulatság, de az orosz állam a válság ellenére sem sajnálja az űrkutatástól a pénzt: az állam 2005-2015 között 11 milliárd dollárnyi támogatást nyújt az űr felfedezésére. A program lehetőségeket adott arra is, hogy a régi Szojuz űrhajókat lecseréljék a modernebb Kliperekre, amik előre láthatólag 2012-től lesznek képesek hatfős legénységüket a világűrbe emelni. Szintén fejlesztés alatt áll a földet majdan teljesen lefedő GLONASS program 24 műholdból álló flottájának kiépítése - jelenleg 16 üzemel ezekből. De ott szerepel a tervekben a Hold meghódítása (amit a mai napig nem bírtak Amerika után csinálni), és egy holdbázis kiépítése is - amely sokak szerint vetekszik Obama, „landoljunk egy aszteroidán” ötletével.

Az új versenyzők

A két űrgigász mellé nemrég csatlakozott csak a világ legnagyobb kommunista rezsime: 2008-ban Kína megtette az első űrsétáját (ő volt a világon a harmadik, aki erre eddig képes volt), 2011és 2016 között pedig három űrhajót is fellőni tervez a világűrbe. A Shenzou típusú űrrepülőgépe a hatóságok állítása szerint versenyre kelhet az oroszok új csodájával, 2011-ben pályára áll űrállomásának (Tiangong) első darabja, és műholdak terén sincs nagyon lemaradva. 2012-re a tervek szerint önálló járművet küld a holdra, 2025-re pedig kitűzi zászlaját is.

Még nem tart itt, de rohamosan fejlődik India is, aki első holdszondájának fellövése után immáron a másodikra készül, és egy napszondát is kilátásba helyeztek - az állam 1,25 milliárd dollárral támogatja idén az űrkutatást, ami az előző évihez képest 38 százalékos növekedést jelent. Japán sem áll rosszul a témában: nemrég a Vénuszra indított egy szondát, és az egyik legfejlettebb kémműholdat is ő lőtte fel. Annyira a legtöbbször másokkal együttműködő Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) sincs lemaradva: igaz költségeit a válság beköszöntével erősen visszafogták, de így is számos projekt fut össze a kezei alatt.

Mindazonáltal a Mars meghódítását az amerikaiakon és az oroszokon kívül eddig senki más nem vette a fejébe - talán nem véletlenül.