Milliárdokat hagy futni a kormány?

80 milliárd eurót – közel 20800 milliárd forintot – zsebelt be Olaszország hála az adóamnesztiának. Az offshore cégek bevételeinek elmaradt bevallását lehetővé tevő intézkedéssel Magyarország is élt. Nekünk azonban csupán 2 millió – igen, millió – forintot sikerült visszaszereznünk, mindezt ráadásul úgy, hogy míg mi tíz százalékos adókulcsot vetettünk ki a bevallott összegekre, addig az olaszok ötöt.

Varga Mihály, a FIDESZ képviselője tavaly ősszel kérdezett rá a 2008-as év amnesztia által bevallott jövedelmekre. Oszkó Péter pénzügyminiszter az erre adott válaszában esik szó az itthon bevallott kétmillió forintról, amelyet egyébként 24 fő hozott össze. A tárcavezető szerint az összeg mértéke annak volt köszönhető, hogy az adóbevallásban külön sorban kellett feltüntetni a külföldről származó jövedelmeket, így nem volt biztosított az azt bevalló személy inkognitója. Ez tehát elég nagy visszatartó tényezőnek számított, annak ellenére is, hogy a törvény szerint az offshore jövedelmek bevallását nem lehet utólagos adómegállapításra használni.

 

A témában aktivizálta magát Gulyás József független országgyűlési képviselő is. A honatya február végén írt levelet Oszkó Péter pénzügyminiszternek. Gulyás többek között az adóamnesztiáról szóló szabályozás eredményességéről, a jogsértő tevékenységek felderítése kapcsán a nyomozóhatóságok munkájának a támogatásáról valamint az offshore cégek számának, a bennük rejtőző vagyonok, továbbá az adóhatóságok látóköréből eltűntetett jövedelmek mennyiségének felmérését célzó esetleges lépésekről érdeklődött. A képviselő emellett rákérdezett a kormány adóamnesztiával kapcsolatos idei várakozására is.

Néhány nappal ezelőtt megírt válaszlevelében a miniszter szót ejt az anonimitás megvalósításáról: Oszkó szerint a 2009-es adóbevallásban már nem kell elkülönítetten megjeleníteni a bevételt és az adót. A tavalyi évre vonatkozó adatok csak augusztusban fognak rendelkezésre állni. Minden egyébre kormányzati kezdeményezésre a 2009-es bevallások elemzését követően az év második felében, a 2011-re vonatkozó adóintézkedések keretén belül lehet majd javaslatot tenni – áll Oszkó levelében, amely a Gulyás által feltett kérdések többségét megválaszolatlanul hagyja.

A kormány passzivitása érthetetlen, annak fényében különösen, hogy világszerte 500 milliárd dollárt meghaladó összegeket utalnak haza az offshore országokból. Kérdéseinkkel megkerestük a Pénzügyminisztériumot is, ahol a 2010-es költségvetésről szólva elmondták, a kormány adóamnesztiával kapcsolatban nem számolt külön bevétellel, a kedvezmény jövője pedig a a mindenkori kormányon, illetve parlamenti többségen múlik.

A kormány nem túl aktív hozzáállása nem kedvetlenítette el Gulyás Józsefet. Megkeresésünkre a képviselő szót ejtett a Havaria Press értesüléséről, miszerint a politika magasabb szintjei is érintettek egy úgynevezett afrikai módszerben, amelynek lényege hamis jövedelemigazolások kiadása. Gulyás az adóamnesztiával kapcsolatos további érdeklődését az erre az állításra érkező kormányreakcióktól teszi függővé. A Pénzügyminisztérium mindenesetre úgy tartja, a hosszútávú megoldás az lenne, ha Magyarország olyan gazdasági körülményeket biztosítana, amely kedvez a tőkebefektetéseknek, függetlenül attól hogy azok magyarországiak vagy külföldiek.

A külföldre mentett vagyonok megadóztatása nem csak Magyarországon volt téma az elmúlt időszakban. Idén év elején például Németország volt hangos a témától, a derék német adózók – mint sokan mások a világból – előszeretettel viszik ki vagyonukat például Svájcba, jelentős bevételtől fosztva meg ezzel saját országukat.

Ebbe a helyzetbe robbant be több DVD, amelyet állítólag a svájci Credit Suisse pénzintézetből csempészett ki valaki és amelyen németországi ügyfelek adatai találhatók.

A berlini kormány úgy döntött, 2,5 millió euróért megvásárolják a lemezeket. Az azon szereplő adatok bőven visszahozhatják árukat: a becslések szerint a német adóhatóság 400 millió eurót tud behajtani a dvd-n szereplő személyektől.

Franciaországban az adóparadicsomokban működő francia vállalatok passzív jövedelmeire – például jogdíj vagy kamatok – kirótt adókulcs 50 százalékra emeléséről döntöttek, ők így kívánják hazacsábítani az offshore cégeket és így próbálnak szert tenni az elmaradt bevételekre…amelyek vélhetően kétmillió forintnál jelentősen nagyobbak lesznek.