Az értekezleten áttekintik, hogy milyen azonnal segítségre van leginkább szüksége a keddi pusztító erejű földrengés sújtotta karibi szigetországnak, de igyekeznek felmérni a közép-, illetve a hosszabb távú, újjáépítési igényeket is.

A tanácskozás célja, hogy összehangolják a humanitárius támogatást, és a különböző fajta segítségnyújtó lépésekkel a támogatók ésszerűen egészítsék ki egymás erőfeszítéseit, ne okozzanak a már meglévőnél is nagyobb káoszt. Az uniós tagországok részben saját maguk nyújtanak humanitárius segítséget, de rendelkezésre áll az Európai Bizottság ennek szervezésére szakosodott apparátusa is.

Az első szakaszban főként romeltakarító gépeket, illetve kutató-mentő csoportokat kell a helyszínre küldeni. Biztosítani kell az egészségügyi ellátást, tábori kórházakat kell felállítani, sátrakra, vízre, élelmiszerre, valamint távközlési kapcsolatok megteremtésére van szükség.

Haiti egyébként azon - afrikai, karibi, illetve csendes-óceáni országokat magába foglaló - államcsoporthoz tartozik, amely a Cotonouban kötött egyezmény alapján különleges kapcsolatokat ápol az EU-val, kiemelt kedvezményezettje az unió fejlesztési együttműködési programjainak.

Az uniós fejlesztési alapokból a 2008 és 2013 közötti időszakra 291 millió eurót irányoztak elő Haiti számára, valamint 13,6 milliós rendkívüli keretet különítettek el váratlan esemény bekövetkeztének esetére. Ez utóbbi keret nyilvánvalóan kevés a most bekövetkezett hatalmas természeti katasztrófa következményeinek érdemleges enyhítéséhez. Rendelkezésre áll még ezen felül egy 30 millió eurós keret is, amelyet a gazdasági világválság hatásainak ellensúlyozására szántak Haitinak.