2024. április 29. - Péter

Felrobbantották Irán egyik vezető atomkutatóját

Ha nem lenne elég az iráni atomügyre nehezedő külföldi nyomás, Teheránt még belső konfliktusok is akadályozzák: kedden háza előtt felrobbantották Maszud Ali Mohammadit, Irán egyik vezető atomfizikusát.
2010. január 12. kedd 16:19 - Pásztor Balázs
Furcsa merénylet

Közlemények a professzorról
Az al-Alam arab nyelvű tévéállomás közlése szerint a professzor a Teheráni Egyetem tanára volt. A fárszi nyelvű állami tv úgy fogalmazott, hogy "Maszúd Mohammadi forradalmi, elkötelezett professzor volt, s terrorista merénylet mártírja lett, amelyet ellenforradalmárok és a világelnyomás elemei követtek el" - eszerint az áldozat közel állt a hatalomhoz, és politikai megbízatásai is voltak. Ugyanakkor az egyetem, amelyben dolgozott, határozottan tagadta, hogy professzor bármennyire is belefolyt volna a politikába. Az iráni atomenergia ügynökség pedig azt tagadta, hogy a professzor benn lett volna az atomprogramért felelős csapatban. Az al-Alam a "hipokritákat" (a Népi Mudzsahidokat) és a "cionista rezsimet" (Izraelt) említette a lehetséges elkövetők között.
Irán fővárosában, a Qeytariyeh negyedben lévő házából kilépte érte a halál kedd reggel Maszud Ali Mohammadit, a Teheráni Egyetem professzorát, Irán egyik vezető atomfizikusát. Egy közelben parkoló motorkerékpáron elhelyezett pokolgép okozta haláleset nyomai még órákkal a merénylet után is látszódtak: a ház ablakai betörve, az utcakövön sűrű vérfoltok nyomai, és törmelék mindenütt. A félhivatalos iráni ISNA hírügynökség információi szerint Abbász Dzsafari Dolatabadi, Teherán ügyésze megerősítette a gyilkosságot, és még senkit nem vettek őrizetbe az ügyben - de a biztonsági erők már nyomoznak.

Az állami televízió „ellenforradalmi terrorcselekménynek” nyilvánította az akciót, amely az Irán-ellenes ”arrogancia egyik eleme” - utalva az Egyesült Államokra. Az, hogy az 50 éves Mohammadi mennyire volt szerves része az iráni atomprogramnak, nem lehet tudni - még a kormány hivatalos weboldala is csak annyit ír, hogy vezető atomtudósnak számított. Ez pedig egyáltalán nem elhanyagolható tényező annak tekintetében, hogy a világ nagy része szerint - élen az USA-val - Irán atomfegyvert akar kifejleszteni, míg Teherán határozottan tagadja a vádakat, mondva nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál.

Annyi biztos, hogy Mohammadi az iráni ellenzék egyik vezéregyéniségének, Mir Husszein Muszavi egyik támogatója volt a júniusi megmozdulás idején és a pletykák szerint a diák-ellenzék egyik vezéralakja is ő volt - ám mindezek ellenére neve sem az ellenzék, sem a kormány köreiben nem volt túl ismert. Ezek alapján azonban - elviekben - nem állhatott az amerikaiak érdekében likvidálni őt. De van más verzió is:

Már megint az FBI?


Iráni urán
Irán maga akarja 19,5 százalékosra dúsítani urániumkészletét, amennyiben nem jön létre megállapodás a nemzetközi közösséggel - közölte a teheráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke. Alaeddin Borudzserdi felszólította az atomprogramjáról folyó vitában részt vevő államokat, hogy hagyjanak fel a "problémák gyártásával". "Változatlan Iránnak az az álláspontja, hogy a (fűtőelemek) cseréjének iráni területen kell megtörténnie. A Nyugatnak kiutat kellene keresnie a jelenlegi helyzetből ahelyett, hogy problémákat gyártana" - hangoztatta Borudzserdi. (hadügyminisztérium)
Barack Obama amerikai elnök határideje idén lejárt, és Irán nem adott kedvező választ a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget, Amerikát és az EU-t is magában foglaló csapat az iráni atomprogram átláthatóságát célzó ajánlatára, sőt az urándúsítással sem kíván felhagyni. Így könnyen lehet, hogy az Egyesült Államok más eszközökkel próbálja bebiztosítani azt, hogy Teheránnak ne lehessen atomfegyvere. Hasonló véleményen van Irán is: ők egy helyi, meg nem nevezett ellenzéki csoportra fogták az akciót, akiket Izrael és az USA irányít a háttérből.

Bárki is álljon a merénylet háttere mögött, Amerika megpróbálja diplomáciai eszközökkel is rávenni Iránt az urándúsítás leállítására. Hillary Clinton, amerikai külügyminiszter hétfői bejelentése szerint Amerika ráébredt, hogy a legjobb módszer, amivel rá tudja venni Iránt nukleáris programjának áttekinthetőségére, az az országgal szembeni szankciók erősítése. Clinton szerint olyan szankciókat kell hozni, ami azon kis csoportot hozza nehéz helyzetbe, akik az iráni döntéseket meghozzák - igaz azt is hozzátette, hogy mindez még kidolgozás alatt van.

Külföld a másik oldalról

Míg Kína kiáll a diplomáciai tárgyalások folytatása mellett, és Amerika már az iráni nukleáris építmények bombázására is felkészült, addig vannak országok, akiknek egészen más az álláspontjuk Iránnal kapcsolatban. Venezuela például szankciók helyett egyre erősíti Iránnal való kapcsolatát mind gazdasági, mind katonai téren. Irán Venezuelában létesített többek közt cementet és kerékpárokat gyártó gyárakat (egyesek szerint ezek többsége valójában illegális rakétagyár, amit egy véletlenül lefülelt szállítmány is alátámaszt), a venezuelai haderő egy részét pedig Iránban képzik ki. Hugo Chavez venezuelai elnök hétszer járt már Iránban, támogatja az ország atomprogramját, és szinte elsőnek gratulált Ahmedinezsád iráni elnök kétes megválasztásához is.

Ennek csak az egyik oka a nagy, közös ellenség, az USA - nagy szerepet játszik benne a kölcsönös haszon szem előtt tartása, és a kapcsolatokat kísérő örökös rivaldafény is. Ezt erősíti a nemrég alapított, 200 millió dolláros közös fejlesztési bank - ami rosszmájú elemzők szerint a fegyvercsempészetből és drogkereskedelemből származó pénzek átmosására is kiválóan működik.

Oroszország sem épp ellenséges Iránnal szemben: bár párszor a „nyugattal” együtt bírálta a teheráni lépéseket, de alapvetően szoros, bizalmi kapcsolatban áll Iránnal - amit az Iráni atomerőmű orosz építtetése mindennél jobban jelképez. Szintén nem túl biztató jel Amerika számára Putyin üdvözlete Ahmedizsenád megválasztására, és a most folyamatba lévő állatdiplomácia, amelynek keretében iráni párducokkal szeretnék megmenteni az orosz populációt - és amelyben maga Putyin is szerepet vállal.

Hogy pontosan mikor, és mi lesz az iráni atomügy vége, azt senki sem tudja. Ám mivel az álláspontok megmerevedtek, könnyen lehet, hogy ténylegesen agresszióval fogják lerendezni a kérdést, ami súlyos nemzetközi konfliktusokat is szülhet - a mostani robbantás sokak szerint ennek előszele.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását