A Journal of Archeological Science című szaklapban megjelent publikációról a discovery.com online tudományos hírszolgálat számolt be.

A tanulmány szerzői elsőként vizsgálták a stressz hatására termelődő cortisol hormon szintjét ilyen régről származó hajszálakban. A szervezetben valamiféle fenyegetettség miatt kiváló cortisol a test minden tájára eljut, kimutatható a vérben, a nyálban, a vizeletben és a hajban is.

A kutatás révén immár nem csak arról kaphatunk képet, hogyan viselkedtek a régi korok emberei, hanem arról is, hogyan éreztek - hangsúlyozta Emily Webb, a publikáció vezető szerzője.

A Nyugat-Ontaiói Egyetemen antropológusként dolgozó Web csapatával öt különböző perui helyszínen feltárt sírokból előkerült tíz perui ember hajmaradványának cortisol-szintjét mérte meg.

A kutatók egyébként hasonló eredményre jutottak hasonlóan régi ontariói, núbiai és korai egyiptomi leletek vizsgálatakor, ám a most közétett tanulmány az említett perui leletekből nyert eredményeken alapult.

Webb szerint a magas stressz-szintet sok minden okozhatta, köztük az élelmiszerszerzés bizonytalansága vagy a szárazság, illetve az egészségért, a biztonságért vagy a jólétért való aggodalom.

A vizsgált peruiak stessz-szintje ugyan átlagosan magasabb volt, mint a ma élő embereké, de mint Webb rámutatott: a modern élet kényelme sem képes megszűntetni a stresszt, mivel a mi életünkben számos más nyomasztó dolog adódik.