A francia INSERM egészségügyi kutatóintézet tudósai egy matematikai modell segítségével vizsgálták a fertőzések kórházi körülmények közötti terjedését. Az Amerikai Tudományos Akadémia hivatalos folyóiratában (Proceedings of the National Academy of Sciences, PNAS) publikált eredmények azt mutatják, hogy egyetlen úgynevezett szuperterjesztő - például egy, a kórházi osztályok között gyakran mozgó radiológus vagy fizikoterapeuta, aki elmulasztja megmosni a kezét - olyan mértékben terjesztheti a fertőzéseket, mintha az összes kórházi dolgozó 23 százaléka mulasztaná el a rendszeres kézmosást.

Azt is kimutatták, hogy egy, a kórház különböző részlegei között gyakran mozgó dolgozó akár háromszor nagyobb mértékben is felelős lehet a kórok terjesztéséért, mint egy helyhez kötött társa.

A kórházi körülmények között terjedő kórokozók egyik legelterjedtebb fajtája az úgynevezett meticillinnel szemben ellenálló Staphylococcus aureus (MRSA) baktérium, amely világszerte tízezrek halálát okozza évente. Olyan baktériumokról van szó, amelyek a kórházi körülmények között hozzászoktak az antibiotikumokhoz, így ellenállókká váltak azokkal szemben. Az idei kémiai Nobel-díj kitüntetettjei sikeresen tárták fel a bakteriális riboszóma szerkezetét, amely révén többek között az MRSA baktériumokkal szemben is hatásos, új antibiotikumok kifejlesztése vált lehetővé.