A pénteki döntést Jan Peter Balkenende miniszterelnök jelentette be. A déli Zeeland tartományban lévő 300 hektár területű Hedwige polder gátját azért kell megnyitni és földjét elárasztani, mert a kormány nem tudott ennél jobb megoldást találni a veszélyeztetett delta-ökoszisztéma megmentésére.

A térség földművesei harcot hirdettek a terv ellen, amelyet még jóvá kell hagynia a parlamentnek. Zeeland számos lakója különösen azért ellenzi megvalósítását, mert még jól emlékszik az 1953-as gátkatasztrófára, amikor a dagály és egy vihar együttes nyomása átszakította a gátat és olyan szökőárat zúdított a térségre, amelynek több mint 1800 halálos áldozata volt.

"Megértem a zeelandiak érzéseit" - mondta Balkenende. "Tudom, milyen kényes kérdés ez, ezért minden módon kerestünk valamilyen más megoldást, de sajnos rá kellett jönnünk, hogy ez nem lehetséges."

A gát megnyitásának kérdése nem csak a földjét emiatt elvesztő maroknyi gazdát foglalkoztatja. A hollandok évszázadokon át küzdöttek azért, hogy termőterületet nyerjenek a tengertől. Ezek a feltöltött területek, az úgynevezett polderek hozzájárulnak a holland mezőgazdaság virágzásához. Az ország termőföldjének harmada a tenger szintje alatt fekszik.

A döntés annak a tervnek a része, amelynek révén kikotorják a belgiumi Antwerpen kikötőjét az Északi-tengerrel összekötő Westerschelde folyót, a Schelde nyugati ágát - az egyedülit, amely eléri a tengert. A folyó mélyítése nélkül a legnagyobb konténerhajók csak dagály idején tudnak eljutni a kikötőbe. A holland kormány nyilatkozatban szögezte le: azt szeretné, hogy az érintett gazdák önként adják el a földjüket, de ha erre nem hajlandók, kisajátítást rendel el.

"Az érintett terület farmerei másutt folytathatják tevékenységüket" - tartalmazza a nyilatkozat, amely nem árulja el, hogy a sűrűn lakott területen hol nyílna erre lehetőség.
Magda de Feijter, a polder egyik bérlője, aki hosszú ideje harcol a gátak megnyitása ellen, nem hajlandó belemenni ebbe a megoldásba. "Nem adjuk fel, minden lehetséges eszközzel harcolni fogunk a polder megszüntetése ellen" - mondta az újságíróknak.

Gery De Cloedt belga nagyiparos, a polder birtokosa maga sem akarja eladni a termékeny földet, amelyen ő pónilovakat tenyészt és mintegy 20 bérlő burgonyát, hagymát, kukoricát és más kultúrnövényeket termeszt.

A belgiumi Antwerpen kikötője, amely évente mintegy 70 millió dollárt veszít azon, hogy az év egy részében a nagyobb konténerhajók nem tudják megközelíteni, üdvözölte a holland kormány döntését. A kikötőváros szóvivője hozzáfűzte, hogy csak akkor lesznek elégedettek, amikor a munka befejeződik és a kikötőbe eljutnak a legnagyobb hajók.

A folyó deltájából több mint egy évszázada visszanyert feltöltött területet, a Hedwige poldert azért kell elárasztani, mert csak így tudják megőrizni a sós mocsarak ökoszisztémáját, amelyet a Westerschelde szabályozása veszélyeztet. Ez egyben ellensúlyozná a folyó két korábbi mélyítésének következményeit.

A környezetvédők támogatják a polder elárasztását, véleményük szerint ez a térség ritka ökoszisztémát alkot, amely a vándormadarak számára egyfajta pihenőként és "gyorsétteremként" működik az Észak-Afrika és Szibéria közötti hosszú úton. A Hedwige polder gátjainak megnyitása részét képezte a Westerschelde mélyítéséről 2005-ben kötött belga-holland egyezménynek. A hollandok azonban mindmáig nem kezdték el a munkát, mert megpróbáltak más megoldást keresni. Ez a halogatás feszültséget keltett a két baráti ország között.