Ez az első tudományos bizonyíték, amely megcáfolja azt a történészek egy része által vallott álláspontot, miszerint az ókori Egyiptomban csupán cserekereskedelem folyt. A régészek ugyanis az előkerülő óegyiptomi pénzérméket amulettnek vagy valamilyen dísztárgynak vélték - írta a Jerusalem Post (http://www.jpostcom) az egyiptomi Al Ahram lapra hivatkozva.
A most megvizsgált pénzérmék némelyikén fel van tüntetve előállításuk dátuma, valamint az értékük, miként látható az éppen uralkodó fáraó képmása is. Akadt olyan fizetőeszköz is, amelyen József arcmása és neve szerepel. A pénzérmék kormeghatározása szintén alátámasztja, hogy abban az időszakban verték őket, amikor a feltételezések szerint József élhetett.

Mint a leleteket megvizsgáló régészek rámutattak, több tényező is arra utal, hogy ezek valóban fizetőeszközök voltak. Ismertetésük szerint számtalan ilyen érme került elő különböző egyiptomi helyszíneken, alakjuk ovális vagy kerek, s egyik oldalukon felirat, a másikon arcmás szerepel, pontosan úgy, ahogy a napjainkban forgalomban lévő pénzek esetében szokás.

A Magyar Nagylexikon szerint József ószövetségi személy, Jákob és Ráhel fia. Apja legkedvesebb fia volt, amiért irigy fivérei életére törtek (kútba dobták), majd eladták rabszolgának. Egyiptomba került, ahol megfejtette a fáraó álmát, így elkerülhetővé vált az ország népét fenyegető éhínség, ezért főhivatalnokká tették. Amikor testvérei Kánaánból Egyiptomba mentek élelemért, megbocsátott nekik, az egész háznépet meghívta a termékeny Gósenbe, ahol letelepedtek. Tőlük származott Izrael 12 törzse.