Indul a privatizációs hullám?

Papp szerint a térség legtöbb országa ugyanabban a csónakban evez: az elmúlt évek adócsökkentései és a recesszió jelentős költségvetési hiányt okoztak, és csökkent a közvetlen külföldi tőkebefektetések mértéke. A hiány felszámolása leginkább azokban az országoknak sürgős, amelyeket az IMF megrótt, s azoknak, amelyek be akarnak kerülni az EU-ba vagy az euróövezetbe.

A legnagyobb értékű magánosításra Lengyelországban lehet számítani: 2010 végéig tízmilliárd euró értékben.

Magyarországon a válság begyűrűzése után jegelték az állami vállalatok, mint a Posta és az Állami Autópálya Kezelő magánosításának ügyét. Mindamellett a 2010-es választások után a következő kormánynak ismét elő kell húznia a fiókból, ha nem akarja, hogy elszabaduljon a hiány - írta a Wirtschaftblatt.

Romániában négymilliárd euró értékű privatizációt céloztak meg, hogy megállítsák a tőkebefektetések csökkenését.

Nagy befektetési lehetőség van még a volt jugoszláv tagköztársaságokban is. Itt továbbra is a telekommunikációs cégek számítanak a legmegbízhatóbb bevételi forrásnak, még ha nehezen is válnak meg tőlük. Horvátországban és Szerbiában az energiaellátók részleges privatizációjára is számítani lehet, bár a zágrábi és a belgrádi kormány ezt egyelőre nem akarja nyilvánosságra hozni - írta az osztrák gazdasági lap.