A csőd- és a felszámolási eljárásról szóló törvényt nyáron módosított a parlament. Az eddig hatályos törvény is ismerte a reorganizációs célú csődeljárást, de a gyakorlatban ezek száma elenyésző volt, a helyettük lefolytatott felszámolási eljárásokban viszont a hitelezők követeléseik alig néhány százalékához jutottak hozzá.

Az új szabályok szerint a csődeljárást az adós - a megrendült gazdálkodású, fizetésképtelen cég - valamint a hitelezője is kezdeményezheti. Amennyiben az adós kéri a csődeljárást - ezt nevezik öncsődnek - a bíróság egy munkanapon belül elrendeli az ideiglenes fizetési haladékot, amit közzétesz a Cégközlönyben. A csak elektronikus megjelenő Cégközlönyben minden nap 0 órakor teszik közzé a közleményeket, ekkortól kezdődik a csődeljárással járó fizetési moratórium, a cégek neve mellett ekkortól kötelező feltüntetni a "cs.a" "csődeljárás alatt" jelzőt. A bejelentést megelőző eljárás azonban hosszabb, mivel a cég vezetője csak akkor jelenthet csődöt, ha ehhez előbb a tulajdonosok hozzájárultak.

A hitelező akkor indíthat csődeljárást, ha az adós a fizetés lejártát követő 15 napon belül sem fizetett, kötelezettségét nem vitatta, és a hitelezői felszólításnak sem tett eleget. A hitelező ilyenkor választhat a csőd-, vagy a felszámolási eljárás között. Ha a csődöt választja, akkor tovább tart a csődeljárás elrendelése, mint öncsőd esetén. A bíróság 5 munkanapon át vizsgálhatja a kérelmet, és ha az hiányos, akkor ennyi időt szab a pótlásra. Ezt követően 5 munkanapon belül megküldi a kérelmet az adósnak, akinek 15 munkanapja van nyilatkozata megtételére. Amennyiben az adós nem vitatja a kérelmet, a bíróság újabb 8 munkanapon belül hozza meg a csődeljárásról szóló végzést.