Az alvászavar súlyosabb formájával élők nagyobb valószínűséggel haltak meg a legkülönbözőbb okokból, mint azok, akiknél nem jelentkezett apnea - állapították meg a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem kutatói.

Az apneát az okozza, hogy alvás közben beszűkülnek vagy elzáródnak a felsőlégutak, ami erős horkolással jár - ám ami még veszélyesebb, az a ki-kimaradozó légzés.

Naresh Punjabi csoportja 6400 férfit és nőt vizsgált nyolc éven át. Azok, akiknek kezdetben súlyos alvási apneájuk volt, 46 százalékkal nagyobb valószínűséggel haltak meg a periódus végére, függetlenül életkoruktól, nemüktől, testsúlyuktól vagy dohányzásuktól - közölték eredményüket a PLoS Medicine című szakfolyóirat online kiadásában.

Azok a 40 és 70 év közötti férfiak, akiknek súlyos alvási légzéskimaradásuk volt, kétszer nagyobb valószínűséggel haltak meg bármely okból, mint a velük egyidős, hasonló zavarral nem küzdő férfitársaik. Az adatok szerint a férfiak 42,9 százalékánál nem jelentkezett apnea, 33,2 százalékánál enyhe, 15,7 százalékánál közepes, 8,2 százalékánál pedig súlyos formában bukkant fel. A nőknél mintegy 25 százalékban volt jelen enyhe, 8 százalékban közepes és 3 százalékban súlyos változatban az alvási légzéskimaradás.